Jól látom vagy tévedek?

A kérdést azért így tettem fel, mert lehet, csak én látom rosszul. Ebben az esetben szívesen fogadom, ha ellent mondotok, sőt, megköszönöm.

Azt vettem észre, mintha a társkeresés és a párkapcsolatok is egy nagyon felszínes irányba mennének el. Ne értsetek félre, nem mintha nem számítana a külső, pénz, stb, csak kvázi minden más elé helyeződött ez a dolog. Az, hogy ki mit mutat kifelé, közben meg belül teljesen más van. Ez azért szúrt szemet, mert van még 2 barátnőm, aki férfiakkal ismerkedik és sokszor olyan benyögéseik vannak, hogy lezeszem a hajam.

Ilyen kirakat házasság meg vagy 3 van a családban. Az egyikben apuci erősen csalja anyukát, csak az nem dobbant, mert ott van a 3 gyerek. A másik 2 meg egymással versenyez kinek van több pénze, ki megy többet nyaralni, vagy kinek hova jár a gyereke.

Nem is értem. És akkor ott vagyok én, meg a párom. Nem sok, amink van, de örülünk neki. Nem harácsolunk, tudjuk magunkat jól érezni. Ha valamit megveszünk vagy csinálunk, nem pakoljuk ki a netre.

Fura, de úgy érzem, ha ez a kapcsolatom nem lenne, nem is akarnék ismerkedni. Valahogy túl sok lett nekem az emberek kidelé élése.