Egy jó külsejű embernél inkább furcsállja a társadalom, ha egyedül él?

Végülis a külső tényleg sokat számít a társkeresésben, a mai világban talán még többet, mint korábban. A társadalomban most is azt tartják normálisnak, ha valaki párkapcsolatban él, aki nem, azt elkönyvelik selejtesnek még ha nem is mondják ki nyíltan. Viszont úgy látom van egyfajta különbség abban, hogy kinél mennyire firtatják ezt, mert, aki nagyon előnytelen külsővel rendelkezik, neadj Isten fogyatékkal él vagy teljesen nincstelen, azoknál úgy természetesebbnek veszik, ha viszont valaki jobban néz ki és van egzisztenciája, akkor sokkal inkább piszkálják, pletykálják, hogy vajon miért nincs párja.