Férfiak! Gondoltok más nőkre a párotokon kívül?

Igen. Többnyire csak arra gondolok ilyenkor, ami vonzónak találok az illetőben akár külsőleg vagy belsőleg, de valamikor kicsit jobban meglódul a fantáziám és tevékenyebb dolgokat is elképzelek.

Szögezzük le, ezek kizárólag a képzeletemben léteznek, eszem ágában sincs semmiféle megcsalással vagy akár flörtöléssel próbálkozni.

"Nem. Pont az ilyen gondolati spirálokból lesz a megcsalás. Ha az ember eleget fantáziál hülyeségekről, a legjobb életet is szarnak érzi."

[link]

De ezt tudja az ember befolyásolni, nem? Akkor meg miért csináljátok, ha simán le tudnák állítani a fantáziátokat? Miért nem írtok olyankor inkáb valami szexit vagy romantikusat a barátnőtöknek inkább? Vagy miért nem a múltbéli/jövőbeli szexuális élményitekről fantáziáltok?

Valahol olvastam, hogy amikor szexuálisan eltávolodott a feleség, akkor kezdett el a férj mindenféle nőről fantáziálni. Ezek alapján én elgondolkodnék, hogy minden rendben van-e a kapcsolatommal, ha azt érezném, hogy nem tudok nem fantáziálni másokról. Én is látom a vonzó embereket, félreértés ne essék, de egy pillanatig vannak a fejemben, amíg megállapítom, hogy tetszenek, utána már egyszerűen nem érdekelnek. Lehet én vagyok túlságosan monogám, vagy csak nem használom a szexet/szexuális fantáziákat érzelemszabályozásra.

#4

Teljesen fölöslegesen linkelgeted ezt a lejárt oldalt, haver. Aki másról ábrándozik, az idővel mással is akar lenni. Felruházza a sok agymenése közben olyan tulajdonságokkal, amikkel nem is rendelkezik és amik mellett a kapcsolat, ami valódi és amiben élve vannak nehézségek, sokkal rosszabbnak tűnik. Valakire ránézni és konstatálni, hogy jól néz ki, egy ártatlan dolog. Rendszeresen azon rugózni, hogy mennyire jól néz ki és mennyire jó... Magaddal baszol ki. Ha te ezt nem látod magadtól, akkor sajnálom.

"De ezt tudja az ember befolyásolni, nem? Akkor meg miért csináljátok, ha simán le tudnák állítani a fantáziátokat?"

Nem mindig annyira simán, mert valamikor nagyon be tud férkőzni egy-egy érzés a gondolataid közé. De többnyire azért igen, le tudom állítani és le is állítom, megtartom mondjuk olyan órákra, amikor egyedül vagyok.

"Miért nem írtok olyankor inkáb valami szexit vagy romantikusat a barátnőtöknek inkább? Vagy miért nem a múltbéli/jövőbeli szexuális élményitekről fantáziáltok?"

Azt is szoktam bőven. Valamikor viszont jól esik egy kis szexuális én-idő. Sosem csináltam belőle titkot, ez is része annak, aki én vagyok. Mellesleg elég fojtogató érzés olyan kapcsolatban lenni, ahol a másik a gondolataidat is száz százalékig uralni akarja.

"Valahol olvastam, hogy amikor szexuálisan eltávolodott a feleség, akkor kezdett el a férj mindenféle nőről fantáziálni."

Az interneten mindenről és mindennek az ellenkezőjéről is lehet olvasni. Te is, én is, akárki más is csinálhat blogot és tálalhatja tényként, amit jónak gondol.

"Lehet én vagyok túlságosan monogám, vagy csak nem használom a szexet/szexuális fantáziákat érzelemszabályozásra."

Itt a lényeg. Az ember egy bonyolult állatfaj, ennek megfelelően a szexuális működésünk is igencsak szerteágazó, és sokféle szexuális beállítottság van, amit én sem igazán tudok átérezni. Lényegében én is csak a saját működésemet tudom leírni, viszont végső soron egyéni tapasztalatokra volt kíváncsi a kérdező, így hát le is írtam.

#6 "Valakire ránézni és konstatálni, hogy jól néz ki, egy ártatlan dolog."

A te logikád szerint én is mondhatnám, hogy ha elkezdesz másokat nézegetni, abból előbb-utóbb tuti megcsalás lesz.

"Felruházza a sok agymenése közben olyan tulajdonságokkal, amikkel nem is rendelkezik és amik mellett a kapcsolat, ami valódi és amiben élve vannak nehézségek, sokkal rosszabbnak tűnik."

Épelméjű ember képes egymástól megkülönböztetni a valóságot és a képzeletet. Ha te nem, az a te problémád.

"Rendszeresen azon rugózni, hogy mennyire jól néz ki és mennyire jó... Magaddal baszol ki. "

Nekem az a tapasztalatom, hogy pont akkor rugózik az ember a legtöbbet, amikor görcsösen igyekeztem elfojtani az illetővel kapcsolatos minden érzést. Néhány éve egyik kollégám eléggé beférkőzött a gondolataim közé - próbáltam elfojtani az érzést, de folyamatosan újra és újra eszembe jutott, noha tudtam, hogy nem kéne. Tudod, mi oldotta meg? Az, hogy egyszer-kétszer hagytam magam kicsit alaposabban kifantáziálni. Utána el is szállt a varázs, már nem is volt olyan érdekes az agyamnak, sztori vége, nem történt semmi, azóta is munkakapcsolatban vagyunk.

#8

Az az alapvető problémád, hogy ez nem az én logikám, hanem pszichológia.

#9 Akkor szóljál már nekik, hogy rosszul tudják:

[link]