Ha lassan kifutsz az időből, szülnél olyannak, akinek egyébként nem?

A saját biztonságom és mentális egészségem érdekében nem.

Nem érdekel, hogy nincsen idő. Ha van rá pénzed, fagyasztasd le a petesejtjeidet, ha annyira nagy vágyad az anyaság. Bár bennem nem nagyon van vágy az anyaságra, így lehet, hogy neked a következő vélemény idegen lesz, de én úgy gondolom, hogy inkább ne legyen valaki soha anya, minthogy egy olyan ember által váljon azzá, aki alkalmatlan a párkapcsolatra, az apaságra, egocentrikus, nehéz természetű, és még fejlődni sem hajlandó. Mert akkor azt a gyereket vagy egyedül kell majd felnevelned (ami rohadt nehéz), vagy vele, úgy hogy az ő hülyeségei mellett még a gyerek szükségleteire is 0-24-ben figyelned kell. Nem hangzik ez azért túl jól szerintem. Arról nem is beszélve, hogy én nem akarnám, hogy a gyerekemnek olyan apja legyen, aki önző, és velem is rosszul bánik (ha csak annyiból is áll ez, hogy néha megbánt vagy nem figyel rám). Egyszerűen nem akarnám, hogy ezt lássa, mert nem egészséges a fejlődésére nézve.

25 vagyok, de oszinten, en szulnek, ha ugy lenne penzem egyedul eltartani a gyereket. Nekem is elvaltak a szuleim amikor kicsi voltam, ha nem vitatkoztok meg nem balheztok akkor nem fog serulni. Az lenne a legjobb ha minel hamarabb lelepnel tole, de talan amig nem bolcsis a gyerek addig maradj vele, hogy otthon tudj maradni a picivel.

Vagy tenyleg ott van meg az hogy egy random idegentol, de nyilvan a spermadonor mar dragabb, az egyejszakas meg maceras+vagy osszejon vagy nem.

Én nem szeretnék gyereket, pedig már 30-as csaj vagyok.

Viszont szerintem szerelemből érdemes gyereket vállalni, családot alapítani és nem csak azért hogy egy nőnek már pedig mindenáron legyen gyereke, és szinte tök mindegy kitől.

De ez csak az én véleményem, mindenki döntsön úgy ahogy neki szimpatikus. 😊

14

Ja, hát jó. Ha te ebbe így beletörődtél, hogy nem fogsz olyan férfit találni, akivel fenn tudtok tartani egy normális kapcsolatot, akkor szüljél nyugodtan egy sz@r kapcsolatba.

Bocsánat az ellenséges hangnem miatt, de ez annyira elkeserítő, hogy ilyen helyzetben és ilyen hozzáállással is szülővé válnak egy csomóan, aztán meg csodálkozunk, hogy egyre rosszabb a mentális állapotuk az újabb generációknak.

És de, látja a gyerek, ha valami nem oké anyu és apu között akkor is, ha nincs a szülők között egy hangos szó sem. A feszültséget, meg azt, hogy anyu nem szereti aput, vagy fordítva, nagyon szépen lehet ám érezni gyerekként, és negatív következményei vannak. Én pl. jelenleg az ebből (is) adódó elakadásaimat próbálom feloldani terápiás segítséggel.

Komolyan nem hiszem el hogy egyesek ennyire nem fogják fel, hogy a gyerekvállalás mekorra felelősség.

17

És sajnos rengetegen vannak így.

Én sem értem hogy lehet az, hogy valaki, aki elég érettnek érzi magát ahhoz, hogy gyereket vállaljon, hogy élhet olyan hozzáállásal, hogy nem érv a gyerekvállalás ellen az, ha xar a kapcsolata.

Számomra ez abszurd. És persze, nincs tökéletes kapcsolat, de ha tudod, hogy nem működik a kapcsolatod, és nem is tudsz tenni annak érdekében semmit, hogy jobb legyen, akkor mégis hogy jut eszedbe az, hogy gyereket szülj? Abszurd az egész. A macska se szül oda kölyköt, ahol nem érzi magát biztonságba, csak ha tényleg nincs más választása. Mi meg emberekként úgy, hogy szabad akaratunk van, és megáldott minket az ég a racionális gondolkodás képességével, meghozunk ilyen döntéseket, és beleszüljük a gyerekeinket xar kapcsolatainkba. Én tényleg nem értem.

És lehet mondani, hogy a mai világban semmi sem biztos, meg senkiben sem lehet megbízni. Oké, de ha tényleg így érezzük, akor talán nem kellene szülni.