Miért érdemes élnem?

Az elkényelmesedés volt a legfeltűnőbb akadály az esetedben!

Nyilván nem fog odamenni hozzátok egy nő hogy téged keres!

Gondolj abba bele, hogy valakinek hónapjai vannak hátra, akár kisgyermekek pl.

És kielvezik az utolsó pillanatig. :(((

Vagy olyanok, akik éhen meg szomjan halnak, óriási rossz körülmények között élnek, szerinted azok mit gondolhatnak vajon, amikor túlelesrol szól az életük? :(((

Én elhiszem, hogy neked sem könnyű, de hidd el másoknak ezerszer rosszabb.

Arról nem beszélve, hogy te állsz önmagaddal szemben, mert el vagy kenyelmesedve, annyira megszoktad ezt az életformát - beleszoktal és azt hiszed, hogy nincs kiút.

A pszichológus az első, aki úgymond segíthet, de ő is csak tanácsokat ad és végighallgat, rajtad múlik valójában.

Esetleg jó lenne a meditáció, sport hogy összhangban légy minden szinten.

Valami hobbi, ami olyan, hogy emberekkel találkozz, ismerkedj.

Online sem rossz, mert hátha akad valaki, akivel megérted magad és ha nőkkel irogatsz talán belejosz, észreveszed mi a hiba részedről.

De ne feledd, ha eleve negatívan állsz hozzá az nagyon taszító tud lenni, az emberek "kiszagoljak" ki kétségbeesett és annyi.

Ha nem változtatsz a gondolkodásmódon és az életvitelen akkor hiába is fogsz neki bárminek!

A jelenlegi mostani helyzetedben , nem sok értelme van az életednek.

- boldogtalan vagy

- magányos

- most jelenleg a kutyát sem érdekled

- a munkád sem lehet túl vidám

Az ember életében legalább 1 dolognak stimmelnie kell.

Ha pocsék a magánélete, akkor legalább olyan munkahelye legyen ahová szívesen bejár és jól kijön a kollégákkal.

Így az otthoni magány elviselhetőbb.

Ha boldog és kiegyensúlyozott a magánélete, akkor egy ki nem állhatom hányingerem van munkahelyet könnyebben elvisel az ember.

Ha egyik sem jó, akkor elég pocsék a helyzet és valóban nehéz.

De úgy gondolom, hogy mindennek nehezen indulsz neki...ez az elkényelmesedés és kis lustaság és hát semmi kedvem semmihez--> ezen kellene változtatni.-

DE! Ahogy írták egy pszichiáter sem fog téged felállítani megfogni a kezed és elvinni...

Max ha nagyon problémás vagy kapsz fasza gyógyszereket de az csak ártani fog.

Szintén zenész. Úgy 90%ban ugyanezeket tudnám leírni. Amikor nagyon mélyen vagyok mint most is akkor a hobbim segít elterelni a figyelmem míg azzal foglalkozok. Ezt a szülős dolgot is értem, remélem még sokáig élnek mert volt, hogy csak ennyin múlt.

Talán a hit ami tud segíteni hosszútávon de most az sem megy.

"Nyitni a külvilàg felé nem tudok mert el vagyok kényelmesedve"

Szerinted rajtad kívül ezen ki tud változtatni?