Hogyan lépjek túl azon, hogy szörnyen érzem magam attól, ha megtudom, hogy mások házasodnak/terhesek?

21 éves lány vagyok és még sosem volt senkim. Kezdek attól félni, hogy sosem lesz. Bárkivel ismerkedek, nincs kémia, vagy én nem tetszek neki, vagy ő nem nekem. Egyszerűen elkerülnek a kapcsolatok. És igen, nem akarok 21 évesen szülni, sem házasodni, de ha ez így halad, a végén 10 év múlva is itt fogom találni magamat. Ez mélységesen elkeserít. Úgy érzem, nekem nincs párom a földön, miközben mindenki más megtalálja a párját.

Egy idősebb, 26 éves barátnőm például kapcsolatba kapcoslatba ugrál. Neki folyton akad valaki. 8 éve folyamatosan vannak srácok az életében. Most lett vége a 3 éves kapcsolatának és már megint szerelmes. Én meg képtelen vagyok szerelmes lenni, vagy nem is tudom, mi a baj.

Attól meg egyenesen fájdalmat érzek a mellkasomban, elkeseredettséget ha meghallom, hogy valaki házasodik, vagy szül.

Igen, ezek a nők általában nem az én korosztályom, (inkább 30 körüliek) ergo nem kéne lekésve éreznem magamat, mégis azt érzem, hogy én lekéstem és már sosem lesz ebben részem.

3 ismerősöm is most házasodott és szült.

Ilyenkor azt kívánom, bár ne esne már teherbe ennyi nő, vagy miért kell mindig esküvőkről hallanom? Teljesen elmegy az önbizalmam attól, hogy sorra kelnek el más, nálam mondjuk kevésbé előnyös adottságokkal rendelkező nők.

Mindig azt mondják, hogy hüle vagyok, mert fiatal vagyok és még csomó időm van addig, amíg én is 30 leszek. De ha eddig nem jött össze? Szerintetek ez változni fog?

(Igen, introvertált vagyok és igen, nem vagyok nagyszájú, ritkán kezdeményezek és nincs sok ismerősöm, de randizgatni próbálok)

Amit rólam tudni kell: Most ősszel kezdtem egy egyetemi szakot, mellette részmunkaidőben dolgozok, szerintem kedves vagyok, ha feloldódik jókedvű, vicces. 177cm, mellig érő barna haj, zöld szem, 60kg). Ezt nem azért írtam el, hogy társkeresőnek használjam az oldalt, hanem, hogy nincs bennem semmi kirívóan torz. Igényes, szerintem viszonylag szép csaj vagyok. Annyi, hogy nem vagyok nagypofájú, vagy nyomulós.

Egyik barátnőm szerint a srácok megérzik, még ha nem is nyomulok, hogy belül nagyon kapálózok a kapcsolatért...