Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mostanában nagyon tetszik nekem az unokatestvérem barátnője. Hogy kezeljem ezt? Részletek lenn.
Nem találkozok olyan gyakran velük, kb. 2 havonta egyszer. Együtt nőttem fel az unokatestvéremmel, de már eltávolodunk. Csakis a családi összejöveteleken, ünnepléseken látom, és olyankor se szoktunk beszélgetni. Régen sokkal szorosabban voltunk.
Mióta összejöttek a barátnőjével, körülbelül 3 éve, nem nagyon volt olyan esemény, ahová ne jött volna el a barátnője is. Eleinte nem igazán figyeltem fel rá, nem érdekelt mint nő. De mára ez megváltozott.
Én nagyon magas vagyok, 190 feletti. Lehet ez hozzátesz, mert kevés a korombeli magas nő, akivel lehetőségem van megismerkedni. Viszont ő, az unokatesóm barátnője magas, 180 körül saccolom.
Régebben nem igazán oldódott fel, lehet ezért se figyeltem fel rá. De mostanában már természetesebben viselkedik, többet beszél, és jobban megismertem ezáltal. Azóta kezdett el tetszeni is.
Anyám amúgy régen kolléganő volt unokatesóm barátnőjével, ezért ő jobban ismeri. És ő nagyon jó véleménnyel van róla, igazából anyámnak köszönhető az is, hogy összejöttek unokatesómmal.
Nincs barátnőm, soha nem is volt... Lehet ez is az oka annak, hogy miért szerettem bele.
Korok: én 29, unokatesóm 25, a barátnője 26.
Muterodnak veled kellett volna összehoznia.
Csajod mèg lehet.
Unokatesód nem biztos
De most már ha nőre gondolok, mindig ő jut eszembe. Ha feltölt valahová képet, a közösségi médiára, mindig percekig nézegetem kinagyítva. Szerintem az agyamra ment ez a nő...
Éjszakai munkám van, biztonsági őrként, nem nagyon találkozom korombeli nőkkel. Nincs baráti köröm. Ez nagyban lehet az oka annak, miért tetszett meg valaki olyan, akire ti is mondtátok: tabu kéne legyen.
Plátói minden, de mégis hatással van rám. Úgy érzem, ha lesz majd kapcsolatom, egy kicsit valahol mélyen akkor is tetszeni fog. Nem tudom ugyanis, hogy tudnék "kiábrándulni" belőle, hacsak nem ad rá okot.
A kérdést amúgy azért is írtam ki, mert nemrégiben pont anyám azt mondta, hogy szerinte a keresztfia (vagyis az unokatestvérem) még idén eljegyzi a barátnőjét. És akkor megjelent lelki szemeim előtt, hogy majd ott kell buliznom az esküvöjükön. Nem hiszem hogy őszintén tudok majd gratulálni, ünnepelni, persze úgy tennék, de belül elég keserű nap lenne nekem. Hacsak addigra ki nem ábrandulok belőle valahogy, ami jó lenne.
Kitaláltam amúgy egy módszert: megpróbálok nem menni semmilyen eseményre, ahol találkozhatunk. Majd mindig gyártok bivalyerős alibit, pl. időpont szakrendelésre, kötelező túlóra, ilyesmi. Ha mondjuk idén már nem látnám őt egyáltalán, hátha... Lecsitulhatnak az érzések gondolom. De az biztos, hogy ezt nagyon nehéz lesz lelkileg kiviteleznem, mert mindig lelkes vagyok, mikor már hetekkel előre tudom, hogy látni fogom, pl. mert valakinek szülinapja van és együtt ünnepel a család.
Bocs hogy ilyen sokat írok. Az se baj, ha végül senki se olvassa, mert jól esik most leírni. Ez egy hónapok óta őrzött titok, amit senkivel se osztottam meg, nem is fogok (kivéve itt most idegenekkel). Kicsit enyhül bennem a "nyomás", így hogy beszélek róla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!