Mit akart elérni ezzel a levéllel?

Exférjem szeretője küldte nekem ezt az emailt. Az exem másfél éve hagyott el miatta, azóta együtt vannak, és ma ezt kaptam tőle. Nem térek magamhoz.

"Kedves X,

Tudom, hogy én vagyok az utolsó, akitől szívesen olvasnál bármit is, ennek ellenére én szeretnék neked köszönetet mondani. Nagyon sok dolgot szeretnék megköszönni.

Először is, köszönöm, hogy nem törődtél a férjeddel, hogy elhanyagoltad őt, hogy nem foglalkoztál vele, hogy minden és mindenki fontosabb volt nála.

Köszönöm, hogy nem hagytad neki, hogy mentse a menthetőt, köszönöm, hogy nem mentél el vele párterápiára, hogy nem mentél el vele kettesben nyaralni, hogy sosem voltál hajlandó gyerek nélküli programokra, és hogy semmibe vetted, hogy ő szerette volna újrakezdeni veled még a házasságotok alatt sokszor, nagyon sokszor.

Köszönöm, hogy lealacsonyítottad őt, elvetted a férfiasságát, és az önbizalmát, amikor próbált jó férj és apa lenni, de te nem hagytad.

Köszönöm, hogy szültél neki egy csodás kislányt, aki újabb indok volt arra, hogy ne foglalkozz a férjeddel, és újabb indok arra, hogy ne is feküdj le vele.

Köszönöm, mert így igazán értékelni tudja azt, amit én tudok neki adni. Amim van, nem sok: nincs vagyonom, nem vagyok szép, de őt nagyon szeretem. Sosem kértem, hogy hagyjon el téged, ez az ő döntése volt, és bár nagyon örültem neki, százszor is megkértem, hogy gondolja át, ne bánja meg később a döntését.

Köszönöm, hogy amikor elmondta neked, hogy válni akar, nekiestél, támadtad, pofoztad, és kihajítottad a házból.

Köszönöm, hogy elfogadtad, hogy semmit nem hoz el a házból, mindent otthagyott neked és a kislánynak, csak a ruháit hozta el, és extra gyerektartást fizet, hogy mindenetek meglegyen.

Köszönöm, hogy nem vagy hajlandó szóbaállni vele, a kislányon keresztül üzensz csak, a telefont nem veszed fel, pedig már tudhatnád, hogy csak akkor hív, ha fontos.

Köszönöm, hogy a kislányt is megpróbáltad ellenünk hangolni, hiszen így ő maga jöhetett rá a másfél év alatt, hogy jól érzi magát velünk, és hogy nincs igazad.

Köszönöm, hogy mindenkinek elmondtad, mekkora gazember, én pedig mekkora r.banc, ebben igazad is van, valóban nem volt szép, amit tettünk.

És tudod, hogy miért köszönöm meg ezeket neked? Azért, mert így még jobban megerősítetted a kapcsolatunkat. Amikor hozzám költözött, minden képlékeny volt, örültünk a döntésének, de mindkettőnkben voltak félelmek, kényes időszak volt, de te megkönnyítetted azzal, hogy csak fröcsögni, ordítani, manipulálni tudtál. Nekem sokat segítettél, tényleg! Sokkal nehezebben viseltem volna, ha azt látom, hogy kedves vagy hozzá, örömmel megy hozzátok amikor a kislányért megy, esetleg hármasban csináltok programokat... borzasztóan fájt volna, de nagy segítség voltál ebben, hiszen megmutattad, hogy már csak a gyűlölet tud beszélni belőled, minden szerethető emléket, pillanatot elástál ezzel. Szóval köszönöm.

Amit viszont nem köszönök - és ez a levelem értelme - az az, hogy a gyereket használod ellenünk a mai napig. Tudom, hogy nehéz, tudom, hogy szar helyzet, de a szabályok, amiket hoztál, a gyerekednek ártanak. Nem mesélhet róla, hogy hogy érezte magát velünk? Rendben. Nem mondhatja el, hogy megkedvelt engem? Rendben. Nem mutathatja meg az ajándékot, amit tőlünk kapott, nem mesélhet az élményekről, ahová vittük? Rendben. Hogy a mai napig r.bancnak hívsz előtte, és ez még a legszebb szó rám? Rendben.

De hogy az apját szidod a mai napig mindenben, hogy mekkora sz.r ember, hogy tönkretette az életed, hogy tönkretette a lányotok életét, hogy mindenért egyes egyedül ő a felelős, ezt mostmár kérlek, fejezd be. Gyűlölj engem, ez természetes. De ne hagyd, hogy a gyereked folyton két tűz között legyen, hogy egyfolytában vele üzengess, mert te arra nem vagy képes, hogy normálisan kommunikálj az apjával. Nem veszed észre, hogy ezzel neki ártasz a legtöbbet? Ideje továbblépni. Tudom, úgyis az a válaszod, hogy majd én is megtudom, majd visszakapom, stb. Rendben, de ez már az én problémám. Az viszont a tiéd, hogy a gyereked lassan téged fog meggyűlölni amiatt, amit művelsz vele. Beszélgessetek. Talán neked is elmondja, milyen nehéz így az élete. Mert nekünk elmondta. Kérlek, hallgasd meg. Köszönöm."