Ha az egykori osztálytársnőimnek én kevés voltam, most miért érik be hozzám hasonlókkal?

Aztán hány év telt el az általános iskola óta? A gyerekek éretlenek, ezért nagyon jó is, hogy változunk. Van például a bullying, vagyis az iskolai csúfolódás, kiközösítés, zaklatás. Na, a felnőttek világában szerencsére ez is jóval kevesebb mértékben fordul elő. Nem mondom, hogy a munkahelyen nincs, de közel sem annyi, mint a suliban.

Illetve anno komolytalanná tehetett, ha több lánynál is bepróbálkoztál az osztályban. Senki sem szeret szamár lenni. Volt egy ismerős pár, mindkettővel nagyon jóban voltam (a lánnyal a mai napig), 2 évig voltak együtt. Ám a közös célok hiánya miatt elmúlt, és a srác nagyon sokáig sírt utána, nekem is panaszkodott 3-4 éven keresztül, és reménykedett, hogy visszatalálnak még egymáshoz. Aztán nekem is elkezdett alakulni valami (össze is jöttem azzal, akivel alakult), és akkor mondta, hogy ha mégsem lenne jó vele, akkor szóljak. Illetve utalásokat tett rá, hogy szeretne velem lenni. Nagyon helyes gyerek volt, okos, sportos, és nem voltak káros szenvedélyei - ha úgy nézzük, akkor simán bejött volna, de nem akartam csacsi lenni.

"Ha van súlyos "jellemhibám", akkor az az, hogy túl jófiú vagyok, és ezáltal sokaknak hót unalmas."

Ezt viszont nem hiszem el. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, mármint valódi rossz tulajdonságokat, nem olyanok, hogy TÚL szép/TÚL jó/TÚL okos vagyok. Ha te nem tudod, hogy a tiéd mi, az az ismerkedés alatt, de főleg a kapcsolatban elég sok problémához fog vezetni.

#19 Nem is mondtam, hogy nem vagy tisztességes. Rossz tulajdonság alatt nem feltétlenül azt kell érteni, hogy sz*r alak vagy, de lehet bármilyen zavaróbb apróság. Például rendetlenség, szétszórtság, hirtelen harag, lustaságra való hajlam, bármi. Most ezzel nem azt mondom, hogy ilyen vagy, csak példákat sorolok.

Azért vannak aközött átmenetek, hogy valakinek az a rossz tulajdonsága, hogy konkrétan maga az ördög, vagy az, hogy "TÚL jó ember".