Az érzéseket azzal lehet kordában tartani ha nem beszélünk róluk? Ahogy beszélünk róluk, el is szabadulnak?

Hiába nem beszél róla. Amíg azon járatja az agyát és azzal hergeli magát, hogy fantáziál hülyeségekről, addig úgysem fog tudni kiszakadni belőle.

Másrészt meg azért nem szokták elmondani, mert megalázó és szánalmas. Jah, mindenki azt hiszi, mennyire romi ez és mint a filmekben, egymásra talál két eltévelyedett ember... De a valóságban egy közléskényszeres éhes nyomorultat látunk, akit fel kellene rúgni, amiért idiótán kezeli a magánéletét. Mi az anyádért vallasz szerelmet másnak, ha kapcsolatban vagy... Mi az anyádért nem bírsz a pároddal őszinte lenni, ha szerelmet vallogatni tudsz? Ha meg eszed ágában sincs korrekt emberként kilépni egy kapcsolatból, mi az anyádért hányod oda a másik elé az érzelmeidet, ha nem akarsz semmit tőle? Minek fájdítod valakinek a szívét ilyenekkel, ha utána szánalmas féreg módjára visszatáncolsz a párkapcsolatod mögé, hogy te aztán neem, te neem. (Olyan nincs, hogy nem lehet kilépni, ez fölösleges egyszemélyes dráma csak, fasz sem kéri, hogy maradj, csak szeretsz hisztizni a térdig érő vízben kuporogva, hogy megfulladsz, mert unatkozol. Nincs az a közös vagyon, gyerek, bármi, ami miatt ne lehetne és sokkal nagyobb eséllyel partner a másik is a kapcsolat lezárulta után veled, ha korrekt vagy, mintha azon kap, hogy féreg módon másnak áradozol, miközben ő értetek tesz...)

Én nem olvastam ilyen kérdéseket.

Azért, ha szerelem van, akkor az a kapcsolat már túl van azon a szinten, amikor 1-1 flört van 2 ember között, ott már nyílt szokott lenni a kommunikáció. Viszont semmi sem változik attól, hogy kimondja valaki, hogy szeretlek, ha esze ágában nincs kilépni a kapcsolatából.

Nem szabadul el semmi a kimondott szótól, de ebben az esetben teljesen súlytalan, annyi a jelentősége, mintha azt mondaná pohár.

#1-es, köszönjük.

Sokat segítesz. Szerinted "olyan nincs".

A kérdező szerint van.

Nyugodj meg, van. Én ismerek esetet, ahol tök jogosan és helyesen VAN olyan eset. Tágítsd a látókörödet, ismerj meg életeket. Légy nyitott a világra.

A kérdésre válaszolva: ki kell mondani az érzéseket, de ha igazakat mondasz, akkor már lehet, hogy nincs megállj. Veszélyes játszma.

48F

Ez attól függ.

Ha nem akarsz teret adni és szétbarmolni a saját és/vagy a másik kapcsolatát/házasságát/családját is, akkor nem kell elmondani. Temesd méylen magadba és dolgozz azon, hogy rendbe tedd a kapcsolatot, vagy kilépj, ha belátod h ennek vége.

És igen, onnan hogy kinyilatkoztatod és kiderül, hogy kölcsönös, már nem igen lehet megállni.. Tapasztalatból mondom, pedig még ki sem mondtuk, h van valami a másik iránt.

Elég volt megtudni egy véletlen folytán, ahol mindkettőnknek leeset.. És bár én azt hittem eltemettem,sőt, kicsit taszított is, nem kedveltem, ez épp elég volt ahhoz, hogy egy pillanatban, amikor nem figyeltünk, ez felszakítson érzéseket.. Még így is h akkor nem kedveltem.

Nem működne közttünk. Nem akarok vele összejönni és borítani a kapcsolatomat, sem az övét. Nem is fogok róla neki erről beszélni. Mert igen, onnantól már valami végérvényesen más lenne, és nem lenne ugyanolyan.

Kérdező melyik kiméletesebb egészségileg és mentálisan mindkét félnek és EQ és IQ szinten? Ha eltaszítja magától, elmarja, bunko taplo mod viselkedik magyaran megutaltatja magat ha megutaljak es nem betegedik bele a masik de utana meg az eltaszito szemely folytatja tovabb a ragodast es a villamharito keresest a parja vagy a kollegai vagy a gyereke szemelyeben vagy az mikor elmondja ugyan az erzeseit es azt is hogy ő szeretné ezt nem folytatni mert parja van?

Nem gondolod hogy a masodik?

6

4 vagyok. Nem biztos h teljesen értem amit írni akartál. De tartom továbbra is azt, hogy felesleges ezeket a kinyilatkoztatásokat tenni ha akar mind2 fél kapcsolatban van, és nem lehet közöttük semmi.

Mégis mi értelme ennek ez esetben?… persze mondom ezt most, az eddigi tapasztalatom alapján. Valóban nem vagyok ebben biztos, nem tudom mi történne. ha nyíltan beszélnénk is róla.. De hogy nagy onkontrollt igényel h ilyen helyzetben ne gyengülh el egy pillanatra sem, az is biztos.

Ez is egy vélemény, a saját tapasztalatom:

Lehet beszélni érzésekről, de nagyon fájdalmas.

A bizonytalanság és a folyamatos reménykedés a reménytelenben méginkább.

Én a ne beszéljünk róla, amíg nincs tiszta helyzet, mindkét oldalon lehetőséget tartom jobbnak.

Amikor úgy érzem, hogy mindent megtettem, hogy megmentsek egy már nem jól működő kapcsolatot és nem sikerül, akkor nyugodt lelkiismerettel tudom lezárni.

Utána még kell egy kis idő, hogy tisztázzam magamban, hogy akkor ez végleges és hogy mit szeretnék a jövőben.

Azután érdemes érzelmekről beszélni, ha a másik is ugyanilyen tiszta helyzetben van.