Mit kéne tennem?

A párom anyukájánál rákot diagnosztizáltak.

Eddig veseelégtelenséggel kezelték, de folyamatosan romlott az állapota,nem tudott nyelni, sem beszélni rendesen, így derült ki, hogy daganata van.

A párom az elejétől kezdve labilis, és nehezen kezelhető volt, halálvágyát hangoztatta, és azt, milyen nehézségeken ment át az élete során.

Most méginkább megzuhant, miután megkaptuk ezt a szörnyű hírt..

Mit tegyek, ha a kapcsolatunk is labilis, a párom lemondana magáról, anyukája kórházban,én meg próbálom élni a mindennapjaimat amellett, hogy igyekszem támogatni őt, de félek, hogy erre én is rá fogok menni?

Eddig a 20év korkülönbség miatt, a fiú depressziója miatt, azért, mert megszokta,hogy egyedül van, vagy mert eltolt magától, vagy veszekedtünk, vagy egyéb okokból nem lehettünk igazán kapcsolatban, most pedig a kétségbeesés, a félelem, és ez a nagyon nehéz helyzet nyomja rá a bélyeget arra, ami igazán el sem kezdődhetett, alakulhatott köztünk.

Miért hiányzik, és miért lenne ilyen nehéz elhagynom őt?

Meddig menjek el? Félek a boldogtalanságtól.. olyan nagyon sokat voltam boldogtalan, és most kezdtem el kiegyensúlyozottá válni..

Elég erős vagyok ehhez? Lehetünk mi még boldogok együtt a távoli jövőben?

Jó volt kiírni.. köszi, ha elolvastad.

22/L