Miért nézeget engem még mindig?

A történet a következő: én 25/L vagyok, ő 29/F. 2 évvel ezelőtt egy üzletbe jártam állandóan, ahol ő az eladó, és kb félév után bevallottam magamnak, hogy nagyon is tetszik, sőt. No, gondoltam, most vagy soha, ezentúl mindent már csak ott vettem, és folyamatosan elhúztam magam előtte, mint a mézes madzagot. Ennek meg is lett az eredménye, kölcsönösen tetszettünk egymásnak, mert azt nem lehetett nem észrevenni, hogy pl amikor nem kocsival mentem, akkor elémjött kocsival, mint a "bolt szolgáltatása" (na persze), aztán máskor meg amikor kanyarodtam ki, akkor hirtelen cigiszünete lett, és kiállt a hátsó ajtóba cigizni, hogy lásson, amíg elmegyek, stb.

Minden nagyon szép lett volna, amikor is az egyik haverom poénból betett, mert tudta, hogy flörtölgetünk. Nyíltan terítette a kártyákat neki, hogy tudjon róla, hogy mennyire tetszik nekem. No, a bili borult, csörgött a telefonom, a srác meg lehordott a sárga földig, hogy mit képzelek magamról, hagyjam őt békén, ne járjak utána. Köpni-nyelni nem tudtam, a boltot elkerültem. Viszont kiderítettem, hogy a cirkusz oka az, hogy HÁZAS! Nofene. És ezt ki a t*köm tudta? Házas ember nem flörtölget nyíltan, hacsak nem egy oltári nagy k*csög. Házas ember nem fuvarozik egyedülálló nőket a kocsiján, úgyhogy ő valóban egy oltári nagy k*csög. Nem lennék a felesége helyében. Szóval elkerültem jó messzire, nemcsak azért, mert f*szkalap volt, hanem azért is, mert házas emberrel akkor se kezdenék, ha csak azok léteznének a földön. Ennek 1 éve már, idén nyáron viszont visszahallottam azt is, hogy a felesége terhes, nemsokára szülni fog. Sok boldogságot kívántam nekik magamban. Nemrég viszont megint arra vitt az utam, gondoltam, nem kerülgethetem örökké a boltot, hát majd más is ki tud szolgálni. Be is mentem, ott is volt, de szerencsére a kollégája is, így hát tudatosan a kollégához mentem és beleköszöntem az arcába, hogy a srác vegye a lapot: neki nem szólt a köszönés, levegőnek nézem. Azám, de míg a kolléga hozta, amit kellett, addig a srác feltűnően kezdett engem bámulni, méghozzá azzal a tipikus leesett állal, mint aki először lát nőt. Még a székét is kezdte felém húzni, mire nekem hirtelen a bolt másik felében akadt nézelődnivalóm. Jött a cucc, én elköszöntem a kollégától, srác leejtve, de másnap jött a cucc másik fele, vissza kellett menni. Na megint megyek, köszönés a kollégának (az meg szegény már csak mosolygott, szerintem tudja, hogy mi van, nem létezik, hogy két pasi ne beszéljen a nőkről), átveszem, srácnak nyála megint csorog. Aki nála állt sorban, annak várnia kellett, mert a gyerek órabérben engem nézett, persze ügyetlenül leplezte azzal, hogy közben kávézott, ásványvizet ivott, babrált a gépen, mindent csinált, csak ott lehessen. Elköszöntem a kollégától, erre megint beállt az ablakba, stb. Na mondom, pont így néz ki egy mindenórás apuka. És a feleségét még ismerem is látásból, csak nem tudtam, hogy az a felesége.

Na szóval, akkor ez most mi?