Szerintetek jogos hogy ilyen "ultimátumot" adnék a barátomnak?

Sziasztok.

A barátommal majdnem már 5 hónapja hogy együtt vagyunk.

Még mindketten a szüleinknél élünk, a belvárosban.

Vidékre jár egyetemre mesterre, ezért ősztől megint lent-lent lesz de beszéltük hogy lesz hogy vele megyek stb.

Az zavar a legjobban hogy én már rég bemutattam a családomnak (mivel nem volt hova mennünk, hol együtt lenni), ő örült neki és tök természetesnek vette és azóta sokszor átjön. Viszont ő nem hogy nem mutatott be az otthoniaknak, még beszélni se beszélt rólam hogy én vagyok neki mint barátnő. Van egy tőle 1 évvel idősebb nővére akinek van párja még próbáltam kezdeményezni hogy szívesen megismerném őket, akár elmehetnénk 4-es programra de állandóan kitér előle, húzza halasztja. Az összes haverjával már találkoztam, sőt egy baráti kis mini nyaraláson is részt vettem, meg egyik legjobb barátjának nyár végén lesz az esküvője, oda is kísérem.

(Ő kérdezett rá hogy az öcsémmel talizunk-e aki már nem velünk lakik, és ezt is leszerveztem). Úgy érzem túl sokat adtam, de fordítva ő semmit. Nem volt még hosszabb barátnője, állítása szerint senkit se vitt haza, és hogy ő nem szokott "nő ügyekről beszélni otthon". Kétszer jeleztem hogy ez az egész zavar , nem esik jól vagy ha a családjával nem olyan a kapcsolata, vagy valami gond van otthon amiért ezt kerüli mondja el, megfogom érteni és többet nem feszegetem- de elvileg semmi ilyenről nincs szó.

Mondtam neki hogy ha nincs otthon semmi baj és kvázi rendben minden, akkor másra nem tudok gondolni minthogy engem nem akar felvállalni vagy valami, persze ment az aggodalmaskodás h semmi ilyenről szó sincs,

h jó akkor meglépi majd ezt stb.. kapott egy keretet hogy most nyár végéig ez történjen meg, de ha nem fog semmi történni mit lépjek? Mondjam nekihogy nem megyek el kísérőnek az esküvőre vagy ősztől nem fogok leutazni hozzá vidékre amíg nem vállal fel? Vagy mondja el az őszintét mi a baj, szerintem egy kapcsolat alapja az őszinteség.

Sőt már a baráti köréből is rákérdezett egy srác, h na taliztál már xy szüleivel? és a barátom csak sunyítva lapított. Nagyon kellemetlen. Elvileg a barátai átszoktak menni, a nővérének is van pasija aki ott szakott nálunk lenni.

Normális lánynak tartom magam, tehát a barátai előtt nem szégyell nem tudom otthon mi lehet persze megértem hogy nem mutatott be senkit, nem beszélt eddig ilyenekről és ez idegen, de már 5 hónapja együtt vagyunk. sztem gázabb ha már 1 éve leszünk együtt és betolja h ja am 1 éve van csajom (??). Nem is feltétlen az átmenéshez ragaszkodom, bár már kezd zavaró lenni h hozzánk sokat átjár, etetjük, itatjuk (nem sajnáljuk tőle vendégszeretőek vagyunk), de zavar h nincs ez viszonozva felém.

Frusztrál, és kombinálok pedig lehet nem kéne. A másik hogy tudom h nagyon szeret de sok megjegyzése van mintha félne hogy én elhagyom h: "jaj tőlem jobbat is kaphatnál", "jaj ne dobj ki", " jaj mivan ha hamarosan találsz mást"- mindig mondom h ez butaság és szeretem.. lehet attól fél h bemutat és majd pár hétre rá ejtem és kellemetlen lesz otthon? Ezt is kérdeztem de szerinte butaságokat gondolok. Vagy szerintetek milyen ultimátum elé kéne állítanom ami előtt megnyílik/cselekszik?

23L barátom 25F