Hogyan értékeled magad?

9,5/10

Kár, hogy impotens vagyok. 36F

#2: Nem értem miért kell lepontozni, így van, ahogy mondom. Szép emberek is lehetnek impotensek:

[link]

Jobb napjaimon, szépen felöltözve, kicsit beszárított hajjal, esetleg pár ékszerrel, kicsivel átlag fölé saccolom magam, rosszabb napjaimon is hozom az átlagot. Ha tükörbe nézek, ruhában elégedett vagyok magammal, nem vagyok egy fotó modell, de többnyire tetszik a látvány. Ruha nélkül nem. Nagyon sok része van a testemnek, ami nem tetszik, amin alakítanom kéne. Ruha nélkül, ha férfi lennék, nem hiszem, hogy el tudnám fogadni a testem, hiába kapok pozitív visszajelzéseket, számomra szinte taszító a testem.

Azt mostanra elfogadtam, hogy rengeteg férfinak tetszem, nem csak ruhában, de bikiniben is. Most se értem igazán, hogy miért látnak mást mások (női visszajelzéseket is kapok), mint én, de elfogadtam, hogy valószínűleg én látom rosszul magam.

Én kimondottan szép voltam, majd súlyos betegség miatt évek alatt elhíztam, és kórosan. Bár akkoribban már annyira vegetáltam, hogy nem is érdekelt.

Aztán meggyógyultam, megismertem a férjem. Újra motivált lettem, hogy éljek. Úgyhogy elkezdtem diétázni, majd szép lassan mozogni, és még bőven nem álltam a top formámban, de utána meg közbe szólt a terhesség.

Biztos, hogy dolgozni kell majd magamon, de most a pici az első. Nem vagyok elégedett magammal, de erőt ad az nekem, hogy tudom honnan indultam és az is szép teljesítmény. Az elején pedig ez az erő a férjem, mert nem akartam rövid életet, hanem végig kisérni a nyugdíjas évünkig. Most szülés után pedig a gyermekünk fog motiválni, hogy neki majd egy egészséges, energikus anyukája legyen, aki elkiséri az életbe a felnőtté vállásig.

Szóval most nálam ez külső dolog parkolópályán van.