Más nőknek miért nincs okuk a bizonytalanságra, mint nekem?

Nem vagyok a világ legjobb nője. De nem félek sem a kapcsolat végétől, sem az elhagyástól, sem a megcsalástól.

Ezt fejben kell helyre tenned magadban. Én egyrészt sokkal rosszabbnak tartok egy túlhúzott kapcsolatot, mint egy szakítást. Túlhúzott az, amikor a felek még együtt vannak, de már nincs közöttük igazi összetartás.

Nem félek a megcsalástól, mert a döntés nem az én felelősségem. Sok kapcsolatom kezdem azzal, hogy elmondom, hogy részemről rendben ha már nem szeret, de lépjen ki előtte és ne aljasítsa le magát emberileg csak azért, mert mindent akar.

Én elfogadom a változást, nem mindig kellemes a tovább lépés, de jobb mint meggyülölni a másikat, vagy emberileg csalódni benne. És akkor már a szép emlékek sem maradnak utána és úgy érzi az ember kár volt az az idő amit rá vesztegetett.

Senki nem garanciával kapja meg a párját, hogy na ez nem fog megcsalni :D

Az, hogy nem csalsz meg valakit egy monogám kapcsolatban a legalapvetőbb minimum, nem ezzel kell pasit megtartani. Ennyi az egyetlen erényed? Elég kevés.

Egy kapcsolatban pedig nem minden esetben az a válóok, hogy valakit megcsalnak.

Én azért tudom ezt könnyedén kezelni, mert távlatokban gondolkozok mindig. Sosem csak a ma számít.

Pl. a legutóbbi exem mellettem szeretett bele másba. Én megbeszéltem vele és azt mondtam legyen boldog (tényleg nagyon szerelmesek voltak a lánnyal, és jobban összeilletek mint mi, mostmár a felesége is lány). Így, hogy minden dráma nélkül tovább léptünk, megmaradtunk barátoknak. És pont ennek köszönhetem, hogy megismertem a férjem. Ha összeveszek vele és hatalmas patáliával lezárom az egészet és hallani sem akarok róla tóbbet, akkor nem keveredeik soha az utamban a párom. Minden okkal szokott történi és attól mert nem látjuk a nagy egészet még nem jelenti azt, hogy nincs is.

Sok ponton döntesz az életed felől, néha olyan apró dolgokkal is amikre sosem gondolnád, hogy később számítani fognak.

De nagy általánosságban annyit tudok mondani, hogy aki teljes önmagában, következetes a kapcsolataival, megbeszéli a szabályokat és nem kerüli a konfliktusokat, azzal szívesebben maradnak együtt a normális emberek. Aki pedig játszmázna, keresné a kiskapukat azokkal akkor sem mész semmire és főleg nem egy boldog kapcsolatra, ha elvesz feleségül. Ha pl. kifogsz egy bántalmazót, az mennyivel jobb, hogy életed végéig megver ha kedve úgy tartja, de legalább nem hagy el? Na ugye!