Barátság vs. Szerelem - hogy kezeljem a helyzetet?

Van egy srác, aki régebben kicsit belém szeretett, de én nem viszonoztam ezt, mivel szeretem a férjem. Ő egy közös barátunk. Azt nem tudom megtenni, hogy ne tartsam vele így vagy úgy a kapcsolatot, mivel a férjem barátja is, így elkerülhetetlen, hogy találkozzunk. De nem is akartuk megszakítani a kapcsolatot, mivel megegyeztünk, hogy akkor maradunk barátok. Arról fogalmam sincs, hogy érzelmei maradtak-e irántam, de attól még nem akarok nehezíteni a helyzetén, és nem akarom direkt megkeresni - csak néha, mert a barátok nyilván érdeklődnek egymás iránt.

A férjem ismeri a szituációt, ennek ellenére csomószor kér meg, hogy én hívjam fel őhelyette vagy én írjak neki e-mailt, mert neki nem mindig van kedve kommunikálni másokkal. Ilyenkor mindenkit nekem kell felhívnom. Hiába mondtam férjemnek, hogy őt nem nekem kéne felhívnom, hanem neki, nem mindig törődik vele, így muszáj nekem felhívnom. Azt meg nem tehetem meg, hogy nem hívom fel, mert általában olyan ügyben kell fehívnom, amit muszáj akkor megmondani neki, mert ha nem tudja, akkor abból baj lesz (üzlettársak is a férjemmel).

1. dolog, amiben tanácsot kérek tőletek:

Szoktunk néha emailezni, de nem tudom, hogy milyen gyakran válaszoljak a leveleire, hogy ne kavarjak fel benne érzéseket (remélem már rég nem szerelmes belém, de ezt nem tudhatom).

2.:

Néha skype-on is látom, hogy fenn van. Azelőtt mindig ráírtunk egymásra (főleg én őrá), azóta nem tudom, hogy ráköszönjek-e skype-on vagy inkább csak válaszoljak, ha ő ír.

- Ha ráköszönök de nem kezdek el vele beszélgetni, az hülyén jön ki. Eleve akkor én kezdeményezem a beszélgetést, amit nyomulásnak is vehet. De az a baj, hogy azelőtt, hogy belém szeretett volna, majdnem mindig én kezdeményeztem a beszélgetést.

- Ha elkezdek vele beszélgetni is, attól félek, úgy venné, mintha én direkt nehezíteni akarnék a helyzetén és direkt nyomulnék is.

- Ha nem köszönök rá és nem érdeklődöm, hogy mi van vele (nem olyan gyakran látjuk egymást, hogy ezt tudjam), akkor meg attól félek, hogy azzal bántanám meg, hiszen azt hihetné, hogy már nem is érdekel, hogy hogy van. Pedig érdekel, hiszen barátok vagyunk. Ráadásul mostanában úgy alakult, hogy állandóan kellett valamilyen ügyben találkoznunk. Ezért még hülyébben jönne ki, ha nem keresném skype-on, vagyis azt hihetné, hogy csak akkor keresem, ha kell valami tőle. Azt meg nem akarom, mert nem akarom megbántani.

Ezt ővele megbeszélni nem tudom, mert elég félénk vagyok ahhoz, hogy erről ne merjek beszélni és ő sem mondta, hogy most akkor hogyan is legyünk továbbra is barátok anélkül, hogy ez neki rosszabb lenne.

Kérlek adjatok tanácsokat, véleményeket, hogy lenne jobb, mit tegyek és mit ne.