Hogy látjátok a helyzetet?

Szóval van egy "párom", aki pasi, és akivel féléve "vagyunk együtt", és február végén lesz egy éve, hogy megismertem. Nos, soha nem volt éppen annyira beszédes típus, de az utóbbi időben(kb 2 hónapja) egyáltalán nem beszélünk napokig. Ma már pl egy hete, hogy annyit nem beszéltünk, hogy "jó reggelt", egyszerűen még ennyit sem képes írni, ha én írok, akkor meg megnézi, de nem ír vissza. Hívni sem szokott soha. Heti két napot szoktunk együtt tölteni általában, de most még annyit sem írt, hogy találkozunk-e. Nem szoktunk veszekedni(mivel eleve keveset beszélünk), de volt, hogy rákérdeztem, hogy mi ez nála. Azt mondta, hogy nincs miről beszélnünk, ő átlagos dolgokra nem kíváncsi, pl hogy milyen volt a napom, vagy hasonlók, így gondolja, hogy engem sem érdekel, hogy az övé milyen volt. Közöltem vele, hogy de engem érdekel, sőt közöljön velem mindent, amit úgy gondolja, hogy megosztana velem, azt mondta nincs ilyen. Nem is féltékeny egyáltalán, soha nem kérdezi meg, hogy merre voltam, kivel, vagy hasonlók, én sem tudom róla ezeket soha. Mégis bemutatott már az egész nagy családjának, és mindenkinek(haverok, barátok, család) azt mondja, hogy mi együtt vagyunk, komoly kapcsolatban. Hát, szerintem ez szexkapcsolatnak mondható maximum, de amikor ezt megmondtam neki, akkor megsértődött.

A szex jó vele, ennyi előnye van az egésznek.

A szülei és a többi családtagja szerint is nagyon zárkózott, velük sem beszél sokat.

Még valami: Vannak kisebb mentális betegségei, lehet ezekből is fakad ez, hogy nem érdekli szó szerint semmi, beleértve én sem.

Ti hogy látjátok a helyzetet? Szerintetek ideje lenne elköszönnöm tőle, vagy mit kéne csinálnom? Megbeszélni próbáltam többször is, de hát nem nagyon van látszata.

A kérdés sajnos teljesen komoly.

Volt már ezelőtt kapcsolatom, de azért mindegyik partnerem mutatott valamennyi érdeklődést felém, nem volt ennyire nulla a kapcsolatunk.

/L