Azok a férfiak mit éreznek, akik vidéki panelban élnek, 150 ezret keresnek, nincs foguk és randira hívnak egy szépségkirálynőt vagy modellt?

Nem lehet általánosítani, de szerintem ez esetben két nagy tábor van.

1, Azok akik már minden mindegy alapon csinálják ezt, aztán ha mégis össze jönne egy randi, lehet hogy elfutnának.

2, Akik tényleg olyan balf@ok és elhiszik hogy így is összejönne nekik. Azt gondolják magukról hogy jól néznek ki, hasznos munkát végeznek és nem a pénz számít hanem a csodás emberi mivoltuk. Engem is körbe vesznek az ilyen agyhalott melósok, akik azt hiszik hogy ők a világ közepe. Felsem tűnik nekik hogy a világ nagy vesztesei.

Nem éreznek semmit, lévén nem léteznek, vagy ha léteznek is nem hívnak el ilyenek nőket, mert nem találkoznak. mellesleg ha már "aljaembert" fantáziálsz, akkor az a falusi csóró az egy millát érő rozzant parasztházzal és a közmunkásfizetéssel. Ehhez képest egy városi panel egy vagyont ér (kb. 8-15 millió között kapsz vidéken panelt)

ui. bár van egy olyan érzésem hogy a kérdés kitaláció/trollkodás