Ha egy férfi ilyet mond, komolyan gondolja, vagy csak próbál kedves lenni?

Arról van szó, amt mondott.

Nem akar komolyabb kapcsolatot, de később, ha nem találsz párt,

laza kapcsolatra akkor is jó vagy.

Valószínű most éppen aktuálisan jó vagy, de azért nyitva hagyja a kaput... ha úgy van, jön jobb, megpattan.

Voltam ilyen "kapcsolatban" fél év után kiborultam, szorongtam. Hisztiztem, mint egy idióta p*csa, hogyha nem képes felvállalni, akkor többé ne keressen. Éreztem, hogy érez irántam, de valami gátolta az elköteleződésben. Egy este nálam, szex után rákérdeztem újra, hogy mi most tulajdonképpen együtt vagyunk-e. Újra jött a terelés, hárítás, miért erőltetem ezt, hát jó ez így ahogy van, stb. Fél év után nem ismertem a barátait, a szüleit, titkolt mindenki előtt. Aznap álomba pityeregtem magam és megfogadtam, hogy másnap ha kisétál az ajtón, én végleg becsukom mögötte. Őszintén szerelmes voltam belé, a szívem szakadt meg, de így lett. Ez volt a legjobb, amit magammal tehettem. Mindig "lezáratlannak" fogom érezni és értetlenül álltam nagyon sokáig a helyzet előtt, de már sosem cserélném el rá a jelenlegi életem. Ő eljátszotta a lehetőségét, végleg. Mondom mindezt azért, mert ha egy társaságban vagyunk, mindig küldi a jeleket, amiből érzem, hogy több vagyok neki barátnál és a legutóbbi találkozásunkkor (egy baráti társaságba tartozunk) félrehívott és elmondta mennyire gyerek volt még akkor, mennyire nem értékelt engem és tulajdonképpen az, hogy látja, hogy végleg elveszített és az, hogy megy az idő és egyre inkább vágyik házasságra, családra, rádöbbentette arra, hogy én voltam neki a tökéletes, szeret és nagyon sajnálja, hogy abban az életszakaszban "találkoztunk mi össze". Életemben először éreztem azt rajta, hogy őszintén mondja ki azt, ami benne van.