Hosszú párkapcsolat/házasságban élők! Mi az ami örömet vált ki belőletek a másik féllel kapcsolatban? Mivel tartjátok fenn a jó viszonyt, az érdeklődést egymás iránt?

Na most ennek az első lépcsője, hogy olyan párt választasz aki lenyűgöz, akinek imádod a személyiségét. Hogyha valakit objektíven nézve imádsz és tök jó embernek tartod akkor máris több a motiváció, hogy én ezt az embert mindenáron meg akarom tartani. Szerintem nagyon sokan cseszik el ott, hogy belemennek "végül is nem rossz ember és legalább lesz valakim" típusú kapcsolatokba. Aztán másfél év múlva csodálkoznak, hogy nem működik és nincs kedvük a párjukhoz.

Egyébként nálunk minden napos kis dolgok vannak. Egyiknek sem örülök kevésbé mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Ugyan úgy elmorzsolok egy könnycseppet amikor ágyba kapom reggel a kávém, ugyan úgy a felhők felett járok amikor van egy jó kis eszmecserézős beszélgetésünk és csak arra tudok gondolni, hogy "úr isten de szerencsés vagyok vele". Ugyan úgy jönnek a pillangók amikor éjszaka félálomban keresi a kezemet. Akármennyire fárasztó napunk volt mindig próbálunk beiktatni legalább fél óra, egy óra minőségi időt amikor csak egymással foglalkozunk.

Egyébként a mindennapos kis dícséretek meg kedvességek mellett nálunk megmaradt a randizás is. Igyekszünk legalább heti egyszer valami romantikusabb programot beiktatni, havonta egyszer-kétszer elmenni valamerre kirándulni. Nagyon fontos a minőségi idő, TV előtt punnyadással nem lehet egy kapcsolatot fenntartani.

Olyan párt kell választani, akivel már az elején is jól kijössz, jókat beszélgettek, nevettek. Ezek után hosszútávon is jóban lesztek, mert nem csak külső bókolgatáson alapul egy kapcsolat, mint ahogy azt sokaknál látom.

Ezen kívül szerintem folyamatosan dolgozni kell a kapcsolaton, olyan értelemben, hogy nem csak az évfordulókon kell figyelmeskedni ,hanem amilyen gyakran csak lehet.

Mi mondjuk havonta párszor elmegyünk randizni, a párom sokszor ok nélkül is virággal állít haza, meghallgatjuk egymás napját, minden este összebújva alszunk stb.

Sosem szabad hagyni hogy a kis mérgelődések felhalmozódjanak, addig amíg már az is idegesít ha a másik megszólal. Ha gond van, gyökerében meg kell beszélni, megoldani.