Lányok! Ti nem sajnáljátok a rátok vagyonokat költő férfiakat?

Kinek mi a vagyon?

Egyszer kaptam egy használt autót 700 000-ért. Engem nagyon boldoggá tett, neki pedig tudtam, hogy nem fáj ez a pénz. Hitelmentes háza, 10 milliós kocsija volt és nagyon szívesen adta, tehát nem sajnáltam.

Én is költöttem rá a lehetőségeimhez mérten. Pl meglepetés wellness hétvége, designer parfüm, mikor mi.

Soha nem használtam ki senkit.

Ha szeretve és becsülve vagyok, az utolsót is rákölteném a másikra, hogy örömet szerezzek neki.

Muszáj leírnom a sztorit. Nő (bocsánat ,hogy nem lány.) összejött egy pénzes pasival. Gondolta majd mennek drága éttermekbe, színházba, welnes hétvégére.

Sehova nem mentek! Otthonában a pasi megkínálta a hölgyet, leginkább itallal. A kiemelt napokon meg ment a virtuális virágcsokor a facebookra. Ilyenkor valahogy sosem találkoztak.

Nem tudom itt a gyakorin honnan jött ez a fals nézet, hogy a férfiak többsége pénzeli a nőjét. (Persze ilyen is van.) Mostanság az ellenkezőjéről többet hallok, hogy milyen fukar pasik vannak. Nekem is volt régebben egy kapcsolatom, ahol minden alkalommal elhangzott az a bizonyos "szeretlek" de egy milka csoki árát nem költötte volna rám a kedves partnerem.

Egyrészt apámon kívül, aki konkrétan felnevelt meg iskolázott meg ruházott, egy férfi se költött rám "vagyonokat".

Sajnálom-e azokat, akik meghívtak vacsorázni, moziba, kávézni? Nem.

Ők hívtak el randizni, szerintem teljesen evidens, hogy ha ők hívnak el, akkor ők fognak fizetni is, és nyilván ők is teljes tudatában voltak annak, hogy ők fogják állni a randit.