Lányok ti igénylitek a kezdeményezést, udvarlást vagy ezt ósdinak tartjátok és jobban szeretitek, hogyha spontán barátilag ismerkedtek, amiből vagy lesz valami vagy nem?

Igazából a helyzet hozza. Mindkettőben volt részem, mindkettőt élveztem a maga módján. A vőlegényem inkább udvarolt és randizott velem, mivel társkeresőn ismertem meg, ott meg céllal vannak az emberek általában, szóval nem barátkozni mentünk már az első találkozóra sem. De exemmel pl barátként ismertük meg egymást.

A fontos az, hogy aki iránt nem érdeklődök és nem vagyok kíváncsi a társaságára, az ezt fogja fel az első jelzésnél. Nekem eddig ezzel volt a legtöbb gondom. Mondtam, hogy nem, visszaett utasítva az illető, de csak-csak nyomult és csesztetett... Na olyankor elgurul a gyógyszerem...

Nos szerintem egyik nem zárja ki a másikat. Tehát én barátkozásból szeretek indítani mert úgy nincs görcsös ég meg döntés kényszer. Ettől függetlenül ahhoz hogy több legyen mint barátság kell a romantika aminek része az udvarlás ( pl bókok egy virag/csoki akármi randi). Anélkül hogy valaki udvarolna nem tudom elképzelni hogy alakul át a barátság valami többé. Egész egyszerűen hozzá tartozik.

Azzal a részével egyet értek hogy a fizikai adottságokon túl nincsenek "nemek" csak emberek de ez a szarjunk mindenre kicsit erős nekem. Nem vagyok az a nagy hagyományörző de meg van annak is a maga szépsége. Nem kell csak azért felrúgni mindent mert "hű de modern" valaki.

Mit értesz azon, hogy udvarol? Rózsa meg nem tudom mi?

Nekem az tetszik, ha a kezdetek kezdetétől van közöttünk valamiféle feszültség.tehat ilyen sima baráti hogyvagyokból nem lesz semmi izgalmas.