Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltatok ugy, hogy nem tudtatok mit akar igazán a srac? Van ertelme várnom? (Hosszú)
Külföldön dolgozom es egy külföldi munkatarsammal a szezon elejen mar kiszúrtuk egymast. Nem közelített. Egy honap múlva bejelolt, majd ram irt.
Vegul találkozgattunk, csók volt csak. Nagyon érzékeny, jolelku a srac, sokat dolgozik, szabadideje keves.
Aztan az ismerkedes elejen 1,5honapra áttették kisegítőnek. Elkerült tolunk. Mikor visszajött mar került.de tartottuk a kapcsolatot.
A barátja mondta tegnap , ,hogy meg van zavarodva, nem tudja mi legyen, mert tetszem neki, es nagyon szimpatizál velem, de szerinte nem lehet normalis kapcsolat, Mert fel,hogy par szezon es ugyis dobbantok hirtelen, mint az előző barátnője. Meg hogy a sok munka mellett nem tud értelmes kapcsolatot nyújtani nekem. De szerintem
Kifogás ez. Harom hónapig total ignoralt. Mult heten ujra keresett magátol, harom napig minden jo volt es ujra eltűnt.
Letezik hogy egy pasi igy szivasson? Ennyire nem tudja mit akar???
Ti a helyemben fektetnetek meg bele energiát? Vagy total reménytelen a leírtak alapjan a srac?
En szenvedek!!! Nincs magyarázat ... szo nelkul kihátrál. Legalabb mondana valamit.
A legrosszabb,hogy annyira beragtam ra emiatt a játék végett,hogy Fb-rol is töröltem felindulasomban es ez baromi ciki .... ra irni ezekutan nem tudok. A munkahelyen meg direkt kerul. :(
Pedig en ugy tudnek megnyugodni ha valaszt kapok TOLE! De hogy??
Jah es annyit hozzátéve,hogy nagyon büszke vagyok, sose kezdeményeztem, nem írogattam, nem futottam utana. Szoval
Az se lehet hogy ilyen végett menekül előlem.
Voltam így még fiatalon (20 évesen), akkor megtanultam a leckét és magamból indulok ki: én mindig tudtam a szívem mélyén, hogy mit akarok és amire sokadszorra is csak talán-t tudtam mondani, az bennem biztos, hogy "nem"-ként fogalmazódott meg, csak a körülmények meg az egyéb mellékes gondolatok nem engedték kimondatni velem.
Döntésképtelen, lelkibeteg emberekkel nem húzzuk az időnket. Ezt jegyezd meg. Aki nyitott rád, az nyitott rád és egyértelműen viselkedik, de minimum, hogy nem lengeti a tökeit bizonytalanságában ahelyett, hogy kereken-karikán elmondaná az érzéseit legalább, ha már dönteni nem képes.
Az idő drága. És az ember idegei is. És senki, akivel nem voltál közeli kapcsolatban soha, senki nem ér meg annyit, hogy ezt a szívességet megtedd neki. Hagyni kell az ilyet a francba, amíg vele hülyéskedsz, egy normálisabb, aki mellett nem lenne egy percig sem gyomorgörcsöd, észrevétlenül elkerül. És hosszú távon a saját életed is.
Koszonom a tartalmas válaszod. Őszintén, legbelül biztatásra vartam. Hittem,hogy ebben rejtozik valami. Reménykedem folyton,hogy lehet belőlünk meg valami,de ugy erzem,ha egy kívülálló igy rátapint a lényegre,akkor lehet ideje lenne észbe kapnom. De annyira nehez elengedni. Vagyom ra. Mar azon is agyalok,hogy miert töröltem Fb-rol. Annyira szenvedek. A legrosszabb kínzóeszköz a válasz nelkul hagyas.
Egy értelmes atbeszélesnek vajon helye lenne? Erdemes lenne ezzel beprobalkoznom es igy lezárni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!