Ti hogyan mondanátok meg finoman, hogy sok a viselkedése?

Szerintem ez elég ellentmondásosan hangzik: “apróságok”, amirōl nem kell beszélni, de kegyetlenül kényelmetlenül érzed magad miatta.

Amúgy milyennek ismered? Ennyire sértōdékenynek? Mert hát nem mindenki sértōdik meg egy ilyesmin, ha szólsz róla, hogy téged zavarnak egyes dolgok.

Nagyon egyszerű. Először is NE FÉLJ attól, hogy megbántod. Ha megsértődik azon, hogy határt szabsz a viselkedésének olyan dolgokban, amit magától is illett volna tudnia, akkor nem érdemes barátnak sem, hidd el. Másodszor: ha megint beszéltek, és bármelyik megtörténik, tehát akaratod ellenére megint hozzád ér, vagy megint le "szívem"-ezik, "szépségem"-ezik téged, akkor kezdd azzal, hogy közepesen halkan, de nagyon erősen, nyomatékosan azt mondod neki: "Egy pillanat. Szeretném, ha ezt többet nem csinálnád." És a "többet nem csinálnád" rész hangsúlyozásába belesűrítheted minden sértettségedet. Ha visszakérdez, hogy mit, akkor mondd meg neki pontosan: Légy szíves fejezd be a fogdosást, azt, hogy csak úgy magadtól hozzám érsz. Én erre nem adtam neked engedélyt. Nem szeretem, ha olyanok, akikkel csak munkatársi viszonyban vagyok, az engedélyem nélkül hozzám érnek. Ez egyébként alapvető udvariasság, amit te, a könnyed haverkodás álcáját kihasználva megszegtél, és így szeretnéd megúszni. Nekem ez rossz, és nem akarok veled annyira közeli ismeretségben lenni, hogy ez természetes lehessen közöttünk, mert rossz érzés, ha hozzám érsz.

Második verzió: Légy szíves, mostantól kezdve soha többé ne szólíts se szívem-nek, se szépségem-nek. Nem vagyunk olyan viszonyban, és semmilyen körülmények között nem szeretném, ha abban lennénk.

Kb. ennyi. Ha ettől megsértődik, hidd el, nem kár érte.

Én nem beszélnék vele,hanem leoltanam.

Ha ilyet mond.

Nem fog változni.