Lehetünk boldog család úgy, hogy nincs köztünk szerelem? Így milyen mintát mutatnánk a gyereknek?

Két férfi van jelenleg az életemben (igen, szörnyű nő vagyok, tudom, most ezt hagyjuk). Terhes lettem, jelenleg 7 hetes vagyok.

'A' férfi: Egy végtelenül türelmes, udvarias, kedves ember, aki a csillagokat is lehozná az égről, ha azt kérném. Teljesen rendben van, jól néz ki, van egzisztenciája, biztos anyagi háttér, karrier, de valamiért nem érzem a vágyat, szikrát. Szeretem, együtt vagyunk 2 éve, de ez nem szerelem... Valószínűleg pont a viselkedése miatt, mert tudom, hogy én vagyok a főnök kettőnk közül. Mikor elmondtam neki, hogy van más, teherbe estem, és nem tudom így hogyan tovább, még azután is azt mondta, hogy megbocsájt, és még akkoris a sajátjaként nevelné a babát, ha nem az övé, megbeszéljük, túljutunk ezen.

'B férfi': 8 éve se vele-se nélküle kapcsolatba élünk, van, hogy fél-1 évig nem is beszélünk, aztán újra felbukkan, kavarunk egy ideig, majd csak úgy eltűnik. Ami őt/minket jellemez, az a bizonytalanság. Az esküvőm előtt megkeresett, találkoztunk, elmondta, hogy nem akar mással látni és kérdeztem, hogy akkor mit szeretne, hogyan tovább. Olyasmit vártam, hogy legyek vele, szeret, erre azt kaptam, hogy "hát nem tudja, találkozgassunk aztán majd kialakul, lehet jó lesz"... Mindig ez a talán, meg hogy meglátjuk, majd kialakul. Ez jellemzi az egész életét. Félek, hogy ez egy gyerekkel sem változna, és azért neki egy idő után rendszer kell majd az életébe, iskolásként nem utazhatunk vele hetekig, hónapokig, meg nem arra van szüksége, hogy bizonytalanságban nőjjön fel. Most azt mondja, hogy megváltozik, és velem akar lenni, de ezt már annyiszor hallottam tőle...

Mégis félek, hogyha nem őt választom, akkor egész életemben azon fogok rágódni, hogy "mi lett volna, ha...". Meg igazából vele azt érzem, hogy neki inkább csak én kellett, a férjemet ('A') meg érdekli a baba, ő teljesen máshogy gondolkozik.

Tanácstalan vagyok, sosem gondoltam, hogy ez egyszer megtörténik velem. Mindkettőt szeretem, de a két férfi össze sem hasonlítható. Félek, ha a férjemmel maradok, akkor egy "langyos vízben" élem le az életem. De ha a másikat választom, ott egy idő után elmúlik az újdonság varázsa, aztán kezdődik újra a játszmázás, titkolózás, veszekedés.