Második feleségként milyen viszonyban vagytok az elsővel?

#10 Nem haragszom, ha te így látod, hogy a “jól kijövünk” = “őszinte barátsággal”, akkor a saját szemszögedből igazad is van. Én egy szót se szóltam őszinte barátságról, hisz’ pl. egy valódi, őszinte barátnőmnek elmondanám, hogy mit gondolok a kapkodós eljegyzésről, beszélgetnék vele róla, érdeklődnék az érzéseiről, jövőképéről, stb..., mert a barátom.

Volt nejként az új menyasszonynak viszont nyilván nem beszélek erről, mert (ahogy te is bemutattad) esetleg “furkálásnak” vehetné (látod, te is azt írtad, h “firtatom”, pedig csak egy fél mondatos tényközlés volt, semmi több), hisz’ nem vagyunk őszinte barátok... de az, hogy nem vagyunk őszinte barátok, részemről nem (és az új menyasszony részéről sem), zárja ki azt, hogy egyébként jól kijöjjünk egymással... tény, hogy ehhez szükséges minimális iq- és eq-szint mindkét fél részéről, de pl te, aki a volt nejben csakis az ellenséget meg a rosszat látod, mert te épp ezt tapasztalod, és akkor szerinted mindenki más is ilyen helyzetben van, te nyilván nem így állsz hozzá.

Már megint ez a költői túlzás... “kibeszélés a háta mögött” az lenne, ha mondjuk bármiféle bajom lenne a lánnyal, mittudomén nem tetszik a haja, ruhája, stílusa, modora, néhány megnyilvánulása, stb..., és ezeket szépen elkezdeném itt kifejtegetni... na az kibeszélés lenne. Az, h megemlítettem 2 db tényt, aminek nem mellesleg egyikéről sem ő maga tehet, az még nagyon-nagyon messze van a “kibeszélés a háta mögött”-től...

Azt, hogy több (vagy akár a legtöbb) esetben rossz a kapcsolat, aláírom, ilyen helyzetben mindkét fél lehet rosszindulatú, ok nélkül féltékeny, stb..., bármi lehet. Én csak leírtam az én esetemet, és nem akartam, h bárki kiforgassa a saját tapasztalatait rávetítve... nyilván én is rosszban lennék vele, ha az orrom előtt minden ok nélkül elhordott volna/ő is velem, ha én ezt tettem volna. De nem ez a helyzet... nem kötelező rosszban lenni az “előddel”/“utóddal”, ha az nem ad rá okot.