Menyire állná meg az a feltételezés a helyét hogy, a piramis építéseknél igazából nem ''UFO''-k, hanem mi magunk (mármint emberek), képesek leszünk a jövőben időutazásra alkalmas gépet készíteni?

Gízai nagy piramis:

Ma a legelterjedtebb nézet szerint a piramis 20 év alatt épült fel. Azonban ezt az időtartamot egyetlen ókori forrásból merítik, Hérodotosztól. Csakhogy Hérodotosz sem volt egykorú, sőt időben közelebb van a jelenkorhoz, mint a piramisépítő királyokhoz. Ez az adat mindenképpen csak feltételezés részéről vagy azok részéről, akiktől hallotta. Emellett semmi sem indokolja azt, hogy az uralkodó teljes uralkodási idejéből kellene kiindulni. Az egyetlen egykorú ismert adat egy tényleges építés valódi időtartamáról egészen más képet mutat. Bizonyosan tudjuk, hogy Sznofru tört falú piramisának alsó egyötöde, vagy húszméteres csonkja két év alatt készült el. Ez a piramis teljes térfogatának több mint 2/3 része, következéskép minimum három, maximum öt éves teljes építési időtartammal számolhatunk ennél a piramisnál.

Mark Lehner NOVA-projekt nevű piramisépítési kísérlete alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget.

Mark Lehner számításainak és kísérleteinek eredménye az volt, hogy 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó ember (összesen 3252 fő) elegendő ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. A munkásváros befogadóképessége alapján ez egy jó számnak tűnik. A négyezerhez közeli érték azért is megfelelő, mert valószínűsíthetően a munkáscsapatok legnagyobb egysége 2000 fő volt, ennek pedig csak akkor van értelme, ha legalább kettő volt belőlük.[36]

Ebből már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kőanyagot kellett beépíteni, ha csak az évenkénti száz munkanapot vesszük figyelembe. (Illetve a közmunkás kőfejtők és szállítómunkások évente valójában kilencven napot dolgoztak itt, hiszen le kell számítani a dekádonkénti pihenőnapot.) A szakmunkások, akik a csiszolást, a belső helyiségek készítését végezték, az év 324 napját töltötték itt munkával (dekádonkénti egy munkaszünet, valamint az év végi öt isteni születésnap vonódik le). Már csak az a kérdés marad fenn, hogy hány főnyi közmunkással kell számolni: ezen adatnak birtokában megmondható lesz, pontosan mennyi egy munkás napi teljesítménye. Mai ismereteink szerint mintegy 2-3 ezer főnyi közmunkás elképzelhető (az építőmunkások feltárt települése alapján, amelynek mintegy 8000 fős összkapacitása ennyit enged meg), azaz napi 2-2,5 köbméter körüli egyéni teljesítmény mutatható ki - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen durva átlagban egy köbméteres kvádereket használtak, azaz egy munkásra 2 kváder jut naponta, vagy egy tízfős munkacsoportra 20, óránként kettő. Mindebből az is következik, hogy Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bőven maradt idő és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhető, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek.

A fenti elméleti számításokra bizonyítékot is találhatunk a Reisner-papiruszon, melynek alapján feltehető, hogy egy munkás napi normája mintegy tíz köbkönyöknyi kő volt. Ez a mennyiség valamivel nagyobb mint 2,5 köbméter, vagyis kicsit több, mint amennyit a fentiekben egy munkásnak számoltunk. (wiki)

De neked mitől valószínűbb az, hogy valaki időt utazzon, mint, hogy egy-vagy több érdeklődő földönkívüli faj felvegye a kapcsolatot az emberrel, és irányt mutasson?

persze nem azt mondom, hogy maga a jelenség nem létezik, sőt nagyon is valószínűnek tartom, hogy létezik, de nem látom értelmét

Amúgy a jövőből visszautazó emberek hipotézise nem túl megalapozott.

Van ugye amikor nagy sebességgel haladunk az űrben, de így csak előre lehet menni az időben. És a ritka intersztelláris közeg részecskéi is problémát jelentenek. Meg úgy minden amibe beleszaladhatunk az űrhajóval:

[link]

Van más megoldás is: Fekete lyukak mellett a téridő eltorzul. Csak ugye egy fekete lyuk közelében nemigen kifizetődő kóvályogni... ja És ott is csak előre lehet utazni...

A féreg lyukakba való ugrálgatást szintén nem erőltetném, mivel nem tekinthető valami paradicsomi környezetnek a belsejük... Már a közvetlen közelében úgy néznénk ki, mint egy dinnye, ami mellett felrobbantottunk egy C4-est. Megnézném azt az űrladikot, ami kibírná a fekete lyukak belsejének környezetét...

Esetleg a téridő mesterséges meggörbítésévél lehetne bohóckodni. Úgy csűrni-csavarni, hogy vissza tudjuk ugrani nagyobb időmennyiséget. Ez a jövőben akár el is képzelhető. De egy nagyon összegyűrt téridőben nem igazán egészséges szörfözgetni, mivel szétszakadhatunk minden egyes atomunkra... Szóval elég necces a dolog...

Sci-fi témában nem új-keletű ez a gondolat, de ha "reális" sci-fit akarsz, akkor én az időutazó emberek(amik már addigra nem is azok lennének) korát úgy kr.u.: 53091821 évre tenném. Na akkor lehet véletlenül bevágódnak a fáraók korába éppen Egyiptomba valami nagy téridőtorzító berendezés tesztelése közben...

Amúgy a Pi ismerete nem nagy cucc:

[link]

erre simán rá lehet jönni... :)

# 14! Jogos!

Szerintem építettek furfangos szerkezeteket, amiket csak tekerni kellett (akár több ember segítéségével) és lecsiszolták. De amúgy a piramisok építésének idejét minden bizonnyal azzal együtt számolták ki, hogy ki is kellett faragni, le is kellett csiszolni a kőtömböket. Természetesen az akkori eszközök segítségével. Csak nem akkora kóklerek, hogy ezt kihagyták a számításokból! :D