Lehetséges hogy mi egy kvantumszimulációs program résztvevői vagyunk csak, az idegenek programoztak minket, ez az élet? Mátrix mégis a valóságról szólt?

Legyen akárhogy a világnézeted, engem jól programoztak.

Én tovább szőném a gondolatok:

- Vajon, a minket programozó civilizációt ki programozza úgy, hogy nekünk képesek legyenek programot írni? Aki már képes programot írni egy világnak, az vajon, nem hathat vissza az őt programozóra.

- Vagy a minket programozó civilizáció programozóit is programmal irányítja valaki?

- Ilyen lánccal a végtelenségig fantáziálhatunk, DE végül oda jutunk, hogy a fő programozó maga az ISTEN.

- Ebből jobb, ha arra következtetünk, hogy nincs semmiféle összekötő lánc, hanem az Isten direkt figyel minket.

Ha te programozva vagy, többet ne dolgozz, ne tanulj, ne csinálj semmit, lássuk a programozóid hogyan irányítanak. Vagy azt hiszed, hogy fölösleges vagy már, és az én - beprogramozott szavamra, amit most leírok neked - abbahagysz mindent, és kilépsz a programból? Ha pedig az egész világ programozott, akkor az én véleményem miért lenne fölösleges.

Remélem, "Hasznos számodra ez a válasz", mert belenéztem a programodba, és az kötelezően fel kell pontozzál.

Csak azt nem értem, miért kell minden mögött gonosz szándékot sejteni.

Szerintem minden emberi gonoszság félelemből és tudatlanságból ered. Ha ismerné az ember a karma működését, tudná, hogy végső soron önmagának tesz keresztbe minden negatív lépésével - saját magának pedig senki sem ellensége.

A szimulációban egyetértünk, az univerzum valószínűleg tényleg egyfajta hologram - a kérdés az, hogy mi irányítjuk, vagy bennünket irányítanak? Szerencsétlen kis földi lények vagyunk, vagy pedig tudatos lények, akik saját maguk zárták palackba magukat a "fejlődés" átélése érdekében?

A korábbi, fejlett civilizációk létére az lehet a magyarázat, hogy ez is ciklikus, és azok az emberek egyszerűen befejezték ezt a küldetést - és kezdődött minden elölről.

Kérdező?

Úgy érzed, nincsenek önálló gondolataid? A kérdésed arra utal, hogy egy film alapján tovább gondolkoztál, tehát mégis van - meglátásom szerint.

Szerény tanácsom, hogy ne merülj el ilyen mélyen az ilyen gondolatokba, mert visszafogják a cselekvőerődet.

Legyél bátor, és nézz a valós életbe, ott találd meg a helyed, ne egy fiktív képzeletvilágban.

Ha munka nélkül anyagilag jól állsz, tekints azokra, akiknek segítségre lenne szükségük. Ha nem dolgozol meg a pénzért, adhatsz az igazán rászorulónak, meglátod, milyen jó érzés.

Ha pedig anyagilag szerényen élsz, ne ez a gondolat vezéreljen, inkább légy úrrá a helyzeten, és tevékenykedj.

Keress társaságot, ők majd észrevétlenül segítenek nem fantáziálni ennyit.

Ha azon gondolkodnánk, hogy a naprendszer nem egy óriási atom egy gigantikus világban, akkor is lenne hasonlóság az atomokkal. Ezek szerint bármikor lehetünk egy atom részeseként bárminek a része: lehetünk akár gyógyszer vagy méreg, fegyver vagy védőmaszk. De nem azzal kell törődnünk, hogy a világegyetem szintjén minek vagyunk a részei, hanem azzal, hogy az emberek között, ebben a világban mi a feladatunk.

Ha élsz, akkor bizonyosan nem a semmittevés a küldetésed. Igyekezz minél több jót kihozni az életedből, másképp nem leszel tökéletesebb.

Azért hülyeség ez az egész, mert az emberi test által megtermelt elektromos energia nagyon-nagyon gyenge hatásfokú energiaforrás lenne. Atomerőműveket építeniük sokkal célszerűbb lenne, mert

1. nem kéne egy ekkora szimulációt futtatni, ami rengeteg energiát és számítási kapacitást igényel

2. nem is kéne szenvedni azokkal, akik öntudatra ébrednek, stb.

És bár totál hülyeség, amit írsz, véletlenül beletrafáltál valamibe, amit úgy hívnak, hogy szimulációs elmélet.

Ez az elmélet feltételezi, hogy a valódi világegyetemben már legalább egy civilizáció elérte azt a fejlettségi szintet, ami lehetővé teszi számukra, hogy számítógépeken szimulált univerzum-modelleket futtassanak, amiben nyilván az élőlények is - pl. mi - mindössze számítógépes programok, tehát valós testük nincsen. Ha elfogadjuk ezt az axiómát, abból az következik, hogy akár több ilyen szimulált világot is futtathatnak egyszerre, sőt, akár a szimulált világok lakói is eljuthattak olyan szintre, hogy a szimuláción belül újabb szimulált világokat hozzanak létre.

Ebből pedig az következik, hogy a szimulált univerzumok száma jóval nagyobb, mint a valódi univerzumok száma(ami ugye egy, mert csak egy valódi világ van).

Ami pedig azt jelenti, hogy sokkal valószínűbb, hogy mi csupán szimulációk vagyunk, mint az, hogy a valódi univerzumban élünk.

"Látod, látod?

Akkor mégsem akkora hülyeség."

De, az, mert annak, amit én írtam, semmi köze a te eredeti koncepciódhoz, ami tele van logikátlanságokkal.

ZoltánKvantumfizikus válasza :

Azt tudjuk kvantumfizikai kutatások nyomán, miszerint ha megfigyelünk valamit az teljesen másképp viselkedik, azaz az elméletben lehet valami.

A kérdés pusztán az, hogy ez az anyagi világ egy szimuláció vagy pusztán a tudat teremtette önillúzió és ezen kívül semmi sincsen.

Az ősi vallások egyöntetűen azt hírdetik, hogy a mi mind egyek vagyunk és a tudatunk teremti a világot. A materialista felfogáshoz közelebb áll az, miszerint egy ugyanilyen típusú, valóságtartalmú valós világ létezett, aminek ma pusztán a rabjai vagyunk. Ez esetben a kvantumfizika nem létezne a valós világban, hanem egy teljesen klasszikus világban éltünk volna valaha

Jelenleg Én az első elméletr etenném le a voksom, azaz mi a tudatunk révén mind egyek voltunm és leszünk. Az őssámánok évezredes filozófiai bőlcseleteit nem lehet űberelni, még az a pár évszázadni nyugati tudományos eredmény is csekély hozzá. Egyszerűen minden ősi filozófia, vallás ezt mondja, olyanok is akik tudásukat évmilliókkal fejlettebb földönkívüliektől kapták, biztos vagyok benne, hogy senki a földön ezeknek a nagy tudású, bölcseknek a nyomába sem ér !

*

Nem mellesleg spirituálisan magam is ezt érzem valósnak ! :-).