A Dogon törzs a bizonyíték, hogy a múltban a földönkívüliek beleavatkoztak az emberi fejlődésbe?

Mindenképp érdekes a dolog. Viszont amit nem tudok megérteni, hogy egy ilyen primitív törzs hogy tudta mindezt elmagyarázni? Mármint tényleg ők mondták mindazt, amit itt leírtál?

Kifejtem, mire gondolok. Egy ilyen törzs nyilván nem ismer modern, vagy épp tudományos kifejezéseket, hogy társcsaillag, keringési pálya, stb. Vagy igen?

Nem lehet, hogy csak meséltek valamit a hitvilágukról, a saját nyelvükön, a saját szintjükön, amit aztán az emberek úgy értelmeztek, ahogy? Mint ahogy a Bibliai "föld kereksége" kifejezéssel is dobálóznak sokan, hogy milyen pontos ismeretei voltak már a Biblia íróinak, hisz tudták, hogy a Föld kerek, nem lapos. Csakhogy emellett máskor meg beszél arról, hogy elmenni a világ végére, meg hasonlók, tehát ez a kerekség szó csak értelmezés kérdése. Vagy ezt jelenti, vagy mást. Mert a Biblia megírásának idején persze nem volt ismert a geoid kifejezés, így nem is használhatták, enélkül viszont nem egyértelmű, mire is gondoltak.

Ilyesmi nem lehet jelen esetben is? Vagy konkrétan kimondják mondjuk a keringési pályát, mikor arról beszélnek?

Hosszú leszek.

A dogonokról Griaule és Dieterlen francia tudósok írtak először részletes beszámolót. Griaule 1931-től az 50-es évekig több alkalommal látogatott hozzájuk és kb. egy évtizedet élt köztük. Megtanult a nyelvükön, sőt kiemelt rangot szerzett a körükben. Halála után az kiutatási anyagot munkatársa, Dieterlen rendezte össze és a könyv 1965-ben jelent meg, egy korai tanulmány 1950-ben. Máig ez az legátfogóbb mű róluk.

Guman István csillagász az eredeti francia nyelvű anyagból dolgozva írt egy rövid könyvet A dogon mitológia és csillagászat címmel. A következőket állítja (szó szerint):

"Mitológiájuk fő vonásai: a világtojás, a mitológiai fiú–lány ikerpárok (Nommo), a teremtés, amely egy istenség nevéhez fűződik, a nommók mint közvetítők az ég és Föld között, a vér mint az életerő hordozója, ezek mind-mind visszatükröződnek a világról alkotott elképzeléseikben. Sok, megmagyarázhatatlannak tartott ismeret ebből a hitvilágból származik, és azok egyes mozzanatai a mitológia beható ismerete nélkül könnyen félremagyarázhatóak."

"A csillagos égboltot mint testet képzelik el, ahol az állócsillagok között mozgó bolygók a vér szerepét játsszák."

"A csillagok csoportosítása és csillagképekre való osztása nem mutat idegen hatást (nincs állatöv). Amma, a teremtő isten az Orion négyszögében honol, és adományait a Sirius rendszere

közvetíti a Földre. Ez utóbbi maga is az ikerelvnek engedelmeskedik, ugyanis két kísérő kering körülötte, egy férfi és egy női jellegű."

Csillagászati szempontból Guman semmi olyat nem talált a franciák forrásanyagában, amit egy ilyen népcsoport ne tudhatott volna. Ismertek néhány mozgócsillagot (bolygót), mint a Mars, Vénusz, Jupiter. A Szaturnuszt már nem valószínű, legalábbis a csillagászati leírások ez esetben tévednek. A Merkúrról pl. semmit nem közöltek. Ismerték a Napot és Holdat (természetesen), illetve több állócsillagot, melyek között a teremtő élőhelye az Orion csillagkép, illetve főként a Szíriusz volt központi helyen. Az, hogy ismereteik lettek volna az ősrobbanásról, távoli szupernovákról, szerinte belemagyarázás. Erre semmi nem utal.

A magyar csillagász kettő furcsaságot talált az egész tudásanyagukban. Egyrészt tudtak a Jupiter holdjairól, másrészt a Szíriusz kísérő csillagáról, amit a 19. században fedeztek fel az európaiak. Viszont a dogon ismeretanyagot az 1930-50-es években gyűjtötték be először.

"E kép hogyan alakult ki az évszázadok folyamán, nem tudjuk nyomon követni, de nem lehet tagadni, hogy az 1930-as években, amikor az etnológusok vizsgálataikat elkezdték, kortárs csillagászati ismeretek hatását mutatták. Azonban hogy miként jutottak el ezek az ismeretek a dogonokhoz, csak sejteni lehet."

Guman itt arra utal - amit a könyben részletesen ki is fejt - hogy a gyűjtéskor (30-50-es évek) a dogon mitológia már egyéb (akár európai) ismeretanyaggal volt "fertőződött". Erre lehetséges példákat is hoz, mint az 1893-as napfogyatkozás európai csillagász kutatói, akik itteni népekkel érintkeztek. A dogon mitológiában régóta központi szerepet töltött be a Szíriusz, de részinformációkat szerezhettek más népektől is, melyekkel folyamatosan kiegészítették a hiedelmeiket, és az 1930-as években ezeket gyűjtötték be az antropológusok.

Ahogy írja, az itteni benszülöttek segéderőként voltak jelen a csillagászok felszerelésének szállításánál, és "nem csak álltak egymás mellett" a csillagászokkal, hanem megosztották egymás között az ismereteiket. Az így szerzett európai tudás beépülhetett a Szíriuszról szóló eredeti hiedelemrendszerbe. Nyilván ezt konkrétan bizonyítani nem tudja csak az akkori kutatók áttételes leírásával, mely az érintkezést bizonyítja ugyan, de, hogy miről volt szó köztük, arra persze nem tér ki.

"Az egyik legvalószínűbbnek az 1893-as napfogyatkozást tarthatjuk, amelynek alkalmával francia és angol csillagászok voltak a Sine Salum vidékén, és az ottani lakosokkal kimutathatóan kapcsolatba kerültek. Erről a területről, illetve ennek a kultúrák közötti érintkezésnek a kapcsán származhattak el hozzájuk olyan információk a Siriusról, amelyek utóbb beépültek a mitológiájukba. A Jupiter holdjairól és a Szaturnusz gyűrűjéről is szerezhettek innen ismereteket."

"Azok az elképzelések, melyek szerint a dogonok földön kívüli látogatókat rajzoltak le, ismerik az ősrobbanást, illetve galaktikánk és más galaktikák spirálszerkezetét, alaptalan feltételezés, és csak azt bizonyítják, a róluk író tollforgatók nem olvasták a neves francia etnográfusok munkáit. Ezekben minden ábrának megtalálható a dogonok által adott magyarázata. Más hasonló képtelen feltételezések, amelyek a dogon zsurnalisztikában találhatók, cáfolatra sem érdemesek."

"Tegyük hozzá, e kérdések vizsgálatánál megbízható, külső befolyástól mentes adatokra van szükségünk. És ezt immár csak a klasszikus francia etnológiai gyűjtések képesek számunkra biztosítani (persze azoknál sem feledkezve meg a korábbi külső hatások számbavételéről), mivel a dogonokat az utóbbi időben annyit kérdezgették, faggatták, hogy hovatovább immár nem mint egy törzsi kultúra régi hagyományokat őrző hordozóit, hanem mint képzett Sirius csillagászokat kell figyelembe vennünk."

Wikipédia anyagok:

A dogon-szírusz lázat Robert Temple 1976-os The Sirius Mystery c. könyve repített világgá, aki az említett francia kutatók munkáiból dolgozott, illetve állítólag terepszemlén is volt Maliban.

Walter Van Beek antropológus, aki maga is járt a dogonok között, azt állítja, hogy mitológiájukban nem is játszik fontos szerepet a csillagászít és nem tudnak Szíriusz tárcsillagról, tehát Dieterlenék tévedtek, vagy rossz infókat kaptak. Griaule lánya (a tudós 1965-ben elhunyt) és Luc de Heusch antropológus védi a francia kutatást és szerintük Van Beek infói légbőlkapottak.

Carl Sagan csillagász Guman István álláspontján van. Szerinte Griaule és kollégái már európai tudással kiegészített dogon csillagászati ismereteket gyűjtöttek be. Tehát szó sincs itt arról, hogy a dogonok európai hatásra kezdtek ebben hinni, hanem csak arról, hogy eredeti tudásanyagokat kiegészítették és már ezt adták át a későbbi kutatóknak.

Ian Ridpath csillagász Temple könyvéről így nyilatkozott a hetvenes évek végén: "Az egész Szíriuszról szóló dogon legenda tele van félreértelmezésekkel, ellentmondásokkal és nyilvánvaló tévedésekkel, legalábbis ha szó szerint akarjuk értelmezni." A dogonok zavarba ejtő plusz infói szerinte is európai érintkezés útján kerültek az afrikaiakhoz.