Kell-e aggódnom?
Hiszem is, meg nem is a természetfeletti lények létezését, én még egyet sem láttam, viszont a gyerekeim elbizonytalanítottak...
A nagyobbik gyerek 7 hónapos korában költöztünk vissza 7 év albérlet után a lakásomba. Addig édesanyám, a haszonélvező lakott ott. Nem voltunk jóban anyámmal, ő rakott ki minket, de amúgy sem volt sosem jó a viszony.
Amikor meghalt (kórházban), nem nagyon volt más lehetőségünk, visszaköltöztünk.
Az első perctől kezdve a lányom a nappali plafonjának egy részét nézegette, amikor már beszélni is tudott, azt mondta, ott egy manó. Nem kommentáltam az eseteket semmiképpen. Később azt mondta (mindig magától hozta elő a témát), hogy a manó félelmetes. Még ekkor sem aggódtam, mert különösebb "esemény" nem volt. A gyerek 3 éves korában átköltözött saját szobába. Pár napig szépen aludt egyedül, egyik éjszaka viszont iszonyatosan el kezdett sikítani félelmében. Akkor visszavittük mellénk az ágyba kb fél évre. Megszületett a testvére, ő nem tudott aludni mellettünk, magától visszaköltözött a saját szobájába. Viszont pár nap múlva elkezdett hajnalban kijárkálni a szobából, és odafeküdt az apja mellé. A kicsi most 6 hónapos. Eddig szépen elaltattam, és a fogzás ellenézre nem volt baj. Most elalszik, kijövök a szobából, kb 10 perc múlva hirtelen elkezd üvölteni, mintha megijesztették volna :-s
A nagyobbik rendszeresen fél kimenni a fürdőbe még akkor is, ha fel van kapcsolva a villany, pedig a speizban sötétben szeret játszani (lámpázik, meg bábozik odabent)
Egyszer férjemmel mindketten éreztünk valami megmagyarázhatatlanul kellemetlen dolgot a fürdő egy kis részén, de ez azóta elmúlt. A férjem a nappaliban szeret aludni, és azt mondja (pedig ő igazán szkeptikus), hogy hajnalban sokszor hallja, mintha kinyílna a gyerekszoba ajtaja, és kijönne valaki. Az első pár alkalommal azt hitte, a gyerek, és odanézett. Az ajtó zárva, sehol senki.
Mi a frász lehet ez? Most már nagyon zavar, hogy a gyerekek nyugtalanok emiatt néha :-( Tudok a gyerekeknek segíteni valahogy?
Már vettem csiszolt hegyikristály gömböcskéket, és minden szobában fel vannak akasztva a lámpa búra alá. A barátnőm szerint ez segít. Egy pár napig segített, de már nem úgy tűnik...
Szia. Én 4 éve kutatom a paranormális jelenségeket egy 6 tagú csapattal. Hobbinak indult, de mára kinőtte magát a dolog.
A kisebb gyerekek sokkal érzékenyebbek ezekre a dolgokra. Ha tényleg ezek a dolgok történnek, akkor nem Portelgeistről van szó, hanem egy igazi szellemről. Ha a gyerek azt mondja, hogy "ott ül egy bácsi", akkor az tényleg ott ül.
Első körben azt mondom, hogy felejtsd el a gyertyát, mert az egy kétélű kard. Vagy hatásos lesz, vagy éppen mégjobban próbál majd megfélemlíteni. Azt ajánlom, hogy keresd fel a helyi papot és kérd, hogy szentelje meg a házat egészen a bejárattól, (ha van veranda, akkor azt is), egészen a legutolsó szobáig, fészerig, pincéig.
Az eredetéről így sajnos nemtudok mit mondani, ehhez ki kellene mennünk és EVP mérést végeznünk.
Ha a szentelés után is jelentkeznek ezek a dolgok, akkor írj egy üzenetet nekem vagy ide és akkor elmondom, hogy mik a következő lépések.
Az a gáz, hogy már beszéltem egy ismerősömmel, akinek a férje református lelkész, de lepattintottak, hogy ilyenekkel az egyház már nem foglalkozik, forduljak pszichiáterhez :-s Amúgy a lakás, amikor megvettük meg lett szentelve már csak babonából is. Anyám elég babonás volt, és elhívott egy ismerős papot. Akkoriban jót kuncogtam a dolgon, de nem szóltam, mert kedveltem a pap bácsit, és látszott, hogy szívvel csinálja, amit csinál.
Talán az is baj, hogy még mindig nem bírom elhinni, hogy ilyesmi egyáltalán létezik, csak megpróbálok valami reális magyarázatot találni a gyerekek viselkedésére. De néha nincs :-s Mégis nehéz ezt a dolgot beépítenem az én kis földhöz ragadt világnézetembe :-)
Az utóbbi pár napban nyugi van, de ha megint lesz valami, akkor kérném a segítségeteket! Remélem, már nem lesz semmi...
Az előző vagyok.
Azért nem foglalkozik az egyház ilyenekkel, mert nem hisznek a paranormális dolgokban. Legalább is ezt mondják. Persze az "isteni csodát" mindig hangoztatják, de ebbe most nem akarok belemenni.
Igen, tudom, hogy nehéz elhinned, hogy léteznek ezek a dolgok. Én is csak akkor kezdtem el bennük hinni, mikor megtapasztaltam. Mai napig tisztán emlékszem a dologra és még akkor is ráz a hideg, amikor leírom. A legjobb barátom nélkül nem is sikerült volna feldolgoznom, de szerencsére mindketten jelen voltunk abban a pillanatban.
Innen indult az egész. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!