Miért hat rám így a Vámpírok Bálja című musical?

Január elején láttam a színdarabot, foglyul ejtett és még mindig fogva tart. Imádom az egészet, állandóan ez jár a fejemben. Ha a főszereplőre (a vámpírgrófra) gondolok, egyszerűen olyan érzésem van, amit akkor érzek, ha arra a fiúra gondolok aki tetszik. Néha a zenéje hallgatása közben úgy érzem, sírnom kell, pedig nem vagyok az a fajta érzékeny lány, aki majdnem mindent megkönnyez.Nagyon szeretem a darabot, de nem akarok fanatikussá válni, mert láttam pár embert vámpírnak öltözve, akik hatalmas vámpírrajongók, de ezt elég visszataszítónak találom. És az utóbb időben annyira vágyom valakire, aki annyira misztikus, titokzatos, komoly, művelt és érzelmes mint a főszereplő, a vámpírgróf. De ha eszembe jut, hogy ez olyan mintha egy vámpír után vágyakoznék, megijedek és kiakadok mert a vámpírok erkölcstelen lények. Ez csak afféle tini rajongás? (15 éves lány vagyok) Nem akarok bekattanni és vámpírruhában mászkálni és vámpírfiúkat kajtatni :D Remélem ez az út nem ehhez vezet. Mit gondoltok, mért van ez? Még sosem éreztem ehhez foghatót..