Vannak a valóságban kísértetházak, legalábbis amiben úgy gondolják kísértetek vannak?

Szellemek köztünk élnek,ez biztos de, hogy mit nevezünk kísértetnek az megint egy másik kérdés. A kísértet szó negatív jellemet hordoz magában.

[link]

Nem az a kérdés, hogy vannak-e kísértetek.

Kísértátházak vannak. Kísértetkastélyok nincsenek. Nemes egyszerűséggel azért, mert a kísértetkastélyokból bizniszt lehet csinálni, egy másfélszobás kis viskóból meg, ami a falu szélén roskadozik, nem.

Szóval ha végigfaggatsz pár öreget 3-4 faluban, vagy bekéreckedsz a levéltárba, biztos találsz érdekes sztorikat, amiket helyekhez is lehet kapcsolni. ;)

Ahol én voltam gimnazista, ott sok minden elég kísérteties volt. Bentlakásos szerzetesi gimi egy hegy tetején. Mellette egy apátság, egy román-kora gót templommal, ahol az altemplomban Lónyai akárki és felesége Stefánia belga királynő (lemondott a trónról a házasság előtt) kriptája volt. Akkor mentél oda, amikor akartál. Kipróbáltuk éjjel is egy párszor. Az apátság padlásán volt egy helyiség, aminek "hagyatéki" volt a neve, és a meghalt szerzetesek tárgyait pakolták bele. És maga az apátság is elég kísérteties volt mivel viszonylag nagy az épület, és kevesen vannak benne. Egyes helyeket nem is használnak. Például van 2 szűk függőfolyosó a bazilika és az apátság között a második és ah armadik emelet magasságában , az egyikben sorban egymás mellett egy csomó egyszemélyes kis oltár. Állítólag ott a betegekért imádkoztak. Az egész apátság mindenhol boltíves, és vastagok a falak. Van egy csomó lépcsőház, és mivel hegytetőn van, ezért a tereplépcső miatt egyes szintjei, az egyik oldalról emelete, a másik oldalról meg a földbe vannak vágva. A falakon a valaha volt apátok olajfestményei. Illetve az egyik pinceszinten barokk vallási festmények, amiket a törökök átszúrtak lándzsákkal, ezért lyukasak. De az igazi kísértetiesség kívül van. Az apátság főkapuja előtt van egy kőfeszület, vele szemben pedig van az arborétumuk, ami a hegytetőről lefelé megy és egyre inkább egy sűrű erdő. Az alsó kerítése rossz, ezért bejárhatnak a kutyák. Éjjel hallod őket vonyítani a gimiből. Az a félelmetes, amikor rád sötétedik az arborétumban. Az apátság alatt is lehet mászkálni. Erről nem szeretnék sokat írni, mivel ez szupertitkos gimis tevékenységünk volt, de ha egy ponton bejutsz a közműalagútba és megtalálod a megfelelő utat, akkor eljutsz egy végső helyiségbe, ahol megtalálod a feliratainkat. Összesen hatan voltunk lent, de többször. Az egész apátság környéke olyan, hogy egyre sűrűbb erdőbe megy át. Van apátság körül a domboldalban egy sétaút, amit várkörnek neveznek, és azon futunk tesiórán vagy a turisták használják, de van egy kivilágítatlan külső kör ösvény is, ami kicsit lejjebb van a domboldalban a bozótos erdőben. Ez a nagy várkör. Van az apátság mellett 3 dombcsúcs az egyik irányba egymás mellett. (maga az egész egy hegy, aminek van 3 pukli a tetején) Az elsőn van egy millenniumi emlékmű (1896-os kis kápolnaszerű épület), aminek a freskóit nem fejezték be, ezért soha nincs nyitva. Csak ritkán lehet bemenni. Viszont az ajtó nincs teljesen bezárva, hanem csak van rajta egy vasrács. Körben már kezdődő erdő van, és az ajtó résén hideg dohos huzat áramlik. Az emlékmű külső része klinkertégla burkolatú, és minden egyes téglába egy-egy régi diák belevéste a nevét és a dátumot. Az emlékmű mellett van egy kicsi épület, ami mindig zárva van, és azt hiszem a hamvasztott szerzetesek urnái kerülnek ide. Szokott rajta lenni virág. A következő dombcsúcs már sűrű erdőben van. Eltűnik a hátad mögül az apátság biztonságos látványa, és átadja a helyét a sötét erdőnek. És van rajta egy kápolna. Amit soha nem használnak. Én a négy gimis évem alatt talán kétszer voltam benne. De ez is valahogy a szerzetesek temetésével függ össze. Talán itt (is) ravatalozzák őket. Az altemplomában olyan nyílások vannak a falban, ahova koporsót lehet betolni. Egyszer nyitva volt, és belógtunk este. Befeküdtünk az üres helyekre... A kápolna egyik oldalában van egy keresztre feszített Jézus, és a jó meg a rossz lator megfeszítve mellette. A másik oldalon egy kicsi sírszerű emlékmű az ide eltemetett szerzetesek emlékére. Kis ereszkedés után az út a harmadik dombcsúcsra vezet. Itt már sűrű erdő van. Ezen a dombon áll egy fa kilátó. Kicsivel az erdő fölé magasodik. Csak a legfelső szintjéről látsz el a fák fölött. Rálátsz az apátságra is. Innen tovább az ösvény lefelé vezet. Az erdő átvált egy bozótosabb verzióba, és van egy domboldali tisztás is. Ahol az ösvény elkanyarodik. Itt le kell térni, ha valami igazán ütőset akarsz. Átvágsz a tisztáson és megleled a másik végén az elhagyott ösvényt, ami bevezet egy szűk vízmosásba, amit újra erdő borít, A vízmosás oldalában pedig a löszfalban barlangok vannak. Állítólag ezek a régi szőlőművelés nyomai, és pincék voltak, ami igaz lehet, mivel mindegyik tele van téglával. De az egyik elég speciális. Ugyanis ha bemész a nyílásba és fölnézel, látsz egy kürtőt. Elég magasan van, de ha sikerül felmásznod, akkor fölfelé úgy egy méter múlva elfordul. Az egész járat nem nagyobb, mint hogy négykézláb elférsz benne. Ijesztő klausztrofóbikus élmény. De ha végigmész a járaton, egy nagyobb üregbe lyukadsz, ahol ugyan felállni nem lehet, de vannak a falba vágva ülések, meg asztal, amit szerintem ott szereltek össze. Van ott egy füzet, amiben szintén megtalálod a nevünket, és van benne egy-két sátánista vers (ott baromkodtak a régi diákok) meg egy rahedli gyertya. Hogy ki csinálta ezt az egészet nem tudom, de durván félelmetes. Főleg mivel a környéken akasztotta fel magát az egyik évfolyamtársunk. (legalábbis ezt mondták, akik megtalálták)A három dombcsúcs közül az első kb 300 méter, a második 500 méter, a harmadik kb 1 kilóméter. A barlangok még messzebb. Az arborétumban is, meg ebben a háromban is az volt a félelmetes, hogy egyre sűrűbb erdő, és minden kihalt. Az utolsó állandó emberek, a portaszolgálat, a főbejártatnál volt, és attól távolodva egyre jobban egyedül vagy. A félelem következő fokozata a második dombnál van, amikor eltűnik az apátság a fák mögött. Este még azért látod, hogy ki van világítva, és a fény még egy darabig átjön a fák között. Mellesleg a millenniumi emlékmű és a kápolna is ki van világítva, ami kicsit megnyugtató, de azért annyira nem, mert nemcsak hogy tudod, hogy ott attól még kihalt, sőt egy erdő és távolság válasz el az emberektől, hanem azért sem, mert minden a halálról szól. A keresztre feszített szobrok, az altemplom (a kápolnán kívül van a bejárata), a hamvasztott szerzetesek háza, a örökké sötét, és résnyire nyitott ajtó... Aztán jön a teljes sötétség. A kilátó, és ami tovább van. a kilátóban az a félelmetes, hogy áll a fák között, és ugyan ha felmész, látod az apátságot, de túl messze van, és ha fent vagy a kilátóban, akkor végülis csapdában vagy, ha valaki elállja az utadat lefelé. A barlangokról és a sűrű bozótról ne is beszéljünk...És van még valami félelmetes. Minden éjjeli díszkivilágítást lekapcsolnak este 11-kor. Ha a kápolna mellett állsz, akkor még nem látod az apátságot, de legalább a díszkivilágítás biztonságot ad, még akkor is, ha tudod hogy egyedül vagy. És akkor hirtelen lekapcsolják az apátságét is, a kápolnáét is, és a közötte lévő dombon az emlékműét is. És ott állsz messze a kaputól a kriptaépületek között a sötét erdőben. Ahol egy évfolyamtársad felakasztotta magát. Tehát azt kell mondanom, hogy ez a hely vastagon szellem járta, mert ilyen igézeteket okoz az ott tartózkodóban, maga az apátság is főleg éjjel (a gimnázium mellé van építve és össze van kötve egy épületszárnnyal, ami egy boltíven áll), és ez a három domb, emlékművel, kilátóval feszülettel, sírokkal, barlangokkal együtt. Az arborétum is, ahogy egyre sötétebb az erdő, ahogy ereszkedsz le a dombról, és egy ponton túl maga a domb kitakarja a rajta lévő apátságot. És a nagy várkör is, ugyanis ott végig látod az apátságot, de igaziból csak a hatalmas föléd tornyosuló falait, és valaki üldözni kezdene, végig kéne futnod az egész kört a bozóton keresztül, hogy visszajuss a főbejárathoz. És ezzel még nincs vége

Az apátság a hegy tetején áll, és alatta van egy falu (most már város). A faluból két út vezet fel, ha autóval mész. Az egyik egy szerpentin, ami viszonylag közvetlen, a másik pedig egy hátsó út, ami a három dombot kerüli meg alulról. Mindkettő nagyon hosszú, ha gyalogolni akarsz a faluközponttól, ahol a volánbuszok többsége letesz (néhány fölmegy a hátsó úton) A legrövidebb út a faluból toronyiránt vezet. Elkezdesz fölkapaszkodni a hegyre, és viszonylag hamar olyan helyen találod magadat, ahol ugyan vannak házak, de mindegyik lakatlan. Följebb az erdő. Amíg nem érsz be ugyan látod az apátságot, de ha beérsz, akkor már nem. Egyre följebb menve az erőben az út egyre inkább két löszfal közé bevágódva megy fölfelé. Szintén csapdahelyzet. A végén pedig egy elég rossz minőségű meredek hosszú lépcső van, ami a végén felér a főbejárat előtti térre. Ennek az útnak több ága van, több irányba tudsz kerülni, de alapvetően mindegyik hasonlít, és mindegyik a lépcsőnél fut össze. A lépcső közepén van egy kőkereszt. És végezetül az utolsó szellem járta hely, ami ehhez az egészhez kapcsolódik messzebb van, mint a kilátó, olyan 2 km-re, de az ellenkező irányba. Az apátságból a szerpentinen indulsz el, és egy ponton lefordulsz egy földútszerűségre, amiből a végén ösvény lesz. Szintén dombtetőkön és dombhátakon mész, kezdetben szántóföldek meg hétvégi házak között, aztán egyre inkább bozót, majd erdő. És végül elérkezel egy dombtetőre, ami után nincs több domb, hanem a Kisalföld következik, és látod Győrt. (ezt látod amúgy az apátság "bástyájáról" is). És ennek a dombnak a tetején van egy romos sírkápolna, benne egy kettős szarkofág. A kápolnának beszakadt a teteje, és néhol bedőlt a fala, de jórészt azért áll. Tégla építésű, és múlt századi lehet, mert gótizáló ablaknyílásai vannak. Olyan magas, mint a körülötte lévő fák. (olyan 3-4 méter) Fogalmunk sincs, hogy a szarkofágban van-e valaki eltemetve. nincs felirat. Vagy elpusztult. A szarkofág tetejét valaki valamikor megpróbálta lefeszegetni, de nem sikerült neki. Csak a sarka tört le. Belül sötétség. És a résen hűvös huzat árad. Ebből arra következtettünk, hogy valamilyen nagy tér lehet a szarkofág fedele alatt. Megkérdeztük az apátság perjelét, aki a földrajz tanárunk volt, hogy kik vannak ott eltemetve. És az derült ki, hogy a szerzetesek nem tudnak erről a kápolnáról.

Tehát ha azt kérdezed, hogy vannak-e kísértetházak, sőt kísértetkastélyok, kísértet járta vidékek, hát akkor az én válaszom az, hogy igen, vannak. Az egyikben évekig éltem.

(Közben még eszembe jutott, hogy a kilátó dombjának az oldalában van egy elhagyatott ház az erdőben, amit nem lehet megközelíteni csak kb 2 méterre, mert be van nőve bozóttal. Valószínűleg a régi szőlőművelésből itt maradt présház lehet, ami talán egy barlangban folytatódik. Sötéten mered az erő árnyékában. Amúgy itt a dombokon többféle út van, de mindegyik kísérteties a sötét erdőben)