Valóban lehet, hogy szellem?

Rémálmodó gyerek előfordulhat, de a történet többi része kitaláció, a szokásos sablon szerint.

Részletező fogalmazással életszerűség látszatát kelteni, hátha jobban elhiszik az olvasók.

Csakhogy szellemek nincsenek.

Bár az igaz, egyik rokonunknál is napirenden van, hogy felébred és nem emlékszik semmire. Idős, demens, skizoid.

Alvajárás, éberálmodás, elég gyakori. Egy 6 éves amikor megijed valamitől, elmondja mit lát éppen.

A mosdóban te ébresztetted fel.

Ezért jobb a kutyáknak, ők életük végéig látják a szellemeket. De az egy másik kitalált történet, illetve több hasonló is szerepelt már itt.

Talán még macskás is.

Van ilyen külföldi oldal, ahová ezerszámra írnak be az emberek ilyen és hasonló kitalált történeteket, meg persze akiknek komolyan látomásaik vannak, mert nem kezeltetik ki időben, ők is beirkálnak.

Ha nekem ilyen ingerem lenne, minden napra lefordíthatnék nektek egy-egy ilyen mesés történetet, hogy olvasgassátok.

De én nem látok ebben fantáziát, meg amúgy is van jobb dolgom. Még amikor ráérek, akkor sem pazarolnám ilyen haszontalanságokra.

Minek írod majdnem minden kérdéshez, hogy a netről van kimásolva, angol oldalról? Ha valaki leírja a vele megtörtént dolgot, midig odaírod, mintha tudnád, hogy nem a saját megtörtént esete ez. Már egy csomó kérdésnél láttam, amikor valaki valamilyen történetet, vele megtörtént paranormális eseményt oszt meg velünk, mindig idaírod, hogy vannak olyan angol oldalak, ahol rengeteg ilyen történet van, csak ki kell másolni, és lefordítani. Vádolod a kérdező(ke)t, hogy nem igazit írnak.

Igaz, vannak olyan oldalak. De kérdem én, hogy itt kinek van kedve keresgélni angol történeteket, lefordítani, majd a fordítást kijavítani/modosítani egy kissé, mintha a sajátja lenne, majd ide megírni?