Van valami a házamban?

Sosem hittem a szellemekben, de mindig féltem a házamban egy bizonyos ponttól, nem is tudom megfogalmazni miért, ott van egy nagy szekrény, és valami rosszat érzek ott.....

Mint mondtam, hülyeségnek tartottam a szellemeket, de a barátnőm elmesélt egy történetet, és azóta hiszek bennük.

Már azelőtt is féltem a szekrény mellé odamenni, mert olyan sötét és rossz volt ott, de ott van a nagymamám ágya, mindig ott alszik, ő nem érzékel semmi rosszat. De én már azelőtt is féltem odamenni, mielőtt hittem a szellemekben. Nem gondoltam semmire, egyszerűen féltem.

Az utóbbi napokban apukámmal beszélgettem (aki nem velünk él és rég találkoztunk), aki elmesélte, hogy van, hogy megérez dolgokat és megtörténnek. Igen, ilyen velem is van. Ijesztő dolgok is, pl. Egyszer csak a semmiből eszembe jutott egy tanárom, és rá 10 percre anyukám hazajött a boltból és mondta, hogy meghalt.

De volt, hogy egy cicámat, éreztem, hogy ma még egyszer meg kell simogatnom, mert holnap már nem tudom. És nem volt semmi baja, de másnapra elpusztult.

(Persze, lehet, hogy volt, vagy elkapták a kutyák vagy kiment. Nem tudom, de a lényeg, hogy egyszerűen tudtam, hogy ez lesz)

Aztán keresztanyám is mesélte, hogy gondol valami kajára, vagy kimondja és pont az lesz a tv-ben, vagy pont az a film megy amire gondolt 1 héttel ezelőtt, hogy de rég ment.

Nem tudom, hogy a családban ez valami örökletes dolog e de tegnap átjött az unokatesóm, és beszélgettünk a túlvilágról, meg ilyenekről, felhoztam a szekrényes témát, hogy nem merek odamenni. És elmesélte, hogy ő sem mert odamenni soha. És akkor itt nyert érteslmet,, a nem tudom miért, de mi ketten nem merünk odamenni.

Lehet, hogy érzékenyebbek vagyunk az ilyenekre, én sosem láttam szellemet vagy ilyeneket. Én mindig úgymond a "jövőt mondom el", de nem úgy, hogy most kérdezik mi lesz velük jövő héten. Azt nem tudom. Néha csak jön egy érzés, hogy mi van ha ez lesz... És akkor megtörténik.

Unokatesómnak viszont tényleg lehet valami, mert még tavaly előtt nagymamámnak a testvére meghalt, és mikor még nem is tudta, hogy hol van, csak úgy ok nélkül elkezdett sírni éjjel, és másnap tudta meg mi történt.

De az durva volt amit tegnap elmesélt. A nagypapám decemberben halt meg, és unokatesóm sírva mesélte el, hogy akkor amikor még kórházban volt, (de nem halt meg, csak másnap) érezte, hogy ott van vele.

Még nem halt meg a papám, de az unokatesóm érezte, hogy ott van vele, és másnapra meghalt.

És akkor mesélte, hogy anyósa (vagyis, még nem házasok a pasijával csak.... Járnak)

apukája már rég meghalt, és néha csak benyomódik mellette az ágy, rendesen érzi, és olyankor tudja, hogy az apukája van ott, nem fél.

De ami velem történt pár héttel ezelőtt, attól nagyon megijedtem.

Este a konyhán hallottam lépkedéseket, talán azt is, hogy valaki ivott, és a mamám hangján beszélt. Lehet, hogy ezt már én kéozeltem be, de a lépkedéseket hallottam. Megnéztem, és a mamám ott feküdt az ágyban. Nem álom volt, még be is fogtam a fülemet, annyira féltem.

Ami ijesztő, hogy a papám mielőtt meghakt, gyakran kiment éjjelente inni, nem tudom.....

Anyukám egy ismerőse mondta, hogy az ő férje hajnaki 1 körül halt meg, és utána valaki mindig hajnali 1kor zörgette a redőnyt, és mondta neki, hogy tudja, hogy ő az (férje) és azóta abba maradt a zörgetés.

Van egy ismerősöm, aki hisz az ilyenekben, és, hogy sok ember nem fogadja el, hogy vannak látó emberek.

Tudom, hogy sokan nem fogják elhinni nekem, de csak érdekel, hogy miért, vagy van e valaki akinek hasonló tapasztalata van, hogy ilyen véletlenek történnek vele mint az én családommal?