Ki ez az ember és miért történik ez velem?

Pár éve találkoztam egy emberrel akivel az első pillanattól éreztem, hogy valami dolgom van és ez nem akármilyen találkozás. Úgy alakult, hogy párkapcsolat sosem lett közöttünk és jó ideje már semmilyen kapcsolat nincs.

Miatta találkoztam emberekkel, akik miatt másokkal, akik miatt megint másokkal, tehát közvetetten miatta ismertem meg számomra máig nagyon fontos embereket.

Életcélom sem volt sosem, de vissza tudom vezetni addig a találkozásig, hogy most azt a munkát csinálom amit életcélomnak érzek mindent beleadva szívvel lélekkel.

Mégis amikor nem a munkám köt le vagy nem vagyok körülvéve ezekkel az emberekkel, de kicsit még akkor is, van bennem felé egy olyan hiányérzet amit nem értek és nem tölt ki semmi más.

MIÉRT?

Ha neki az volt a feladata az én életemben, hogy eljussak miatta másokhoz, eljussak miatta oda, hogy azt érzem, van értelmes életem, akkor miért nem lépek túl rajta lélekben?

Nem vagyok magányos és szeretetlen mert hát én se várok éveket a semmire.

De akkor e szerint még van vele valami dolgom? Mert én úgy érzem, van. Lehet, hogy ő nem érzi, nem akarja vagy nem meri érezni, vagy nem tudja?

Tehát lehet egy ilyen intenzív dolog teljesen egyoldalú?

Sokszor már arra gondolok bárcsak inkább ne találkoztam volna vele, éltem volna egy átlagos életet átlagos munkával és érzelmekkel, inkább, mint ez a valami, ami nem tudom, mi, és miért vele, és velem?

Az én oldalamról olyan, mint az ikerláng vagy lélektárs kapcsolatok leírásai, amikben nem tudom hiszek e vagy sem, de látszólag tényleg csak az én oldalamról. Valaki, aki ért hozzá, tud segíteni? Bármit, valami magyarázatot, vagy mit tegyek, nem tudom.