Hitler és a náci háborús bűnösök milyen létformában születtek újra?

"És valahogy nem érti miért bánt vele el ennyire az élet, hisz nem tudja előzőben mit tett."

Tehát pl. egy súlyos rákbeteg gyerek azért jár így, mert előző életében bűnös volt?

Ha nem tudja, hogy mit tett az előző életében, akkor nincs értelme a büntetésnek sem. Hiszen nem tudja, hogy miért kapja. Ugyanúgy, ahogy a kutyát sincs értelme leszidni azért, mert bepisált már órákkal az eset után. Egyszerűen nem érti, hogy miért van lemondva. Tehát tanulni sem fog belőle. Ergo semmi célja, csak a szimpla szadizmus. Akkor ez lenne a rendszer?

"Hogy a végén beleszilárdulunk az anyagba, anyagszerűvé válunk."

Ez nem csak némelyekre igaz, hanem mindenkire. Mindenki eléggé anyagszerű.

"lesznek akik majd azt gondolják, hogy csak egyszer élünk, valamint nem átallják azt állítani hogy majmok vagyunk."

Ez csak józan ész kérdése inkább. De lehetnénk uborkák is, csak akkor most nem írnánk ide, hanem egy majom szeletelne minket bele a salátájába. Lehet választani, melyik a jobb opció.

Szerintem annak van értelme karmikus szinten, hogy az ilyen karakter helyrebillenti az energiát, ahhoz hasonlót, amelyet létrehozott.

- Vagy elszenved ő is hasonló hatásokat (más helyett)

- vagy tompítja a hasonló hatásokat (pl. áldozatvállalással, önzetlen segítségnyújtással)

Az valószínűleg semmit nem számít, ebből mit tapasztalsz és értesz meg földi szinten. Hiszen - éppen ahogy az órákkal korábban virágágyásba pisilt kutya - rengeteg ember azok következményét sem fogja fel, amelyet egy adott életében tesz. Attól még a következmények ott vannak, élnek és virulnak.

A karmát éppen akkor tudja "megállítani" és saját kezelésbe venni, mikor belátja ezeket a következményeket, és megérti, hogy egy részük kiváltó oka az ő saját tette volt. Ez a lényege az egésznek.

Ismerve hasznos munkásságukat, feltételezem, hogy valami magasabb felettesebb tudati formában.

Amúgy nem értem, hogy miért gondolod Hitler a társadalomra igen kártékonynak.

"Old fel kérlek a két mondatod látszólagos ellentétét:"

Nem érzek nagy ellentétet. Fejlődési folyamat itt is van, ebben sziklaszilárdan biztos vagyok, és nem csak egy életen át, hanem életeken átívelően.

Ezeket elraktározod, és tudatalatti/érzelmi lenyomati szinten magadban hordozod. Többségére ezeknek valószínűleg nem vagy tudatos.

Azonban egy idő után - szintén nem tudatos módon - megérted a karmát. Megérted, hogy nem azért nem érdemes rosszat tenni, gonosznak lenni, mert a társadalom szempontjából nem helyes vagy valaki leszid érte, hanem egyszerűen azért, mert káros következményei visszahatnak rád. Ha ez megvan, onnantól lehet igyekezni tompítani ezeket a "károkozásokat", és megtapasztalni ennek gyümölcsét.

Utóbbira egy egyszerű példa a környezetszennyezés.

Globális felmelegedés? Mindent elöntő szeméthegyek? Mi lesz majd 2100-ban, ha ez így megy tovább? Kit érdekel, ugye, hol leszük mi már akkor. Az unokáinkkal való példálózás azonban nem sok embert hat meg.

Azonban a saját ükunokád lehetsz "te magad" is. Ekkor közvetlenül is belecsöppensz abba a világba, amit magad is alkottál 100 évvel azelőtt, illetve pusztításának tevékeny részese voltál. Akkor majd lehet, hogy felelősséget vállalsz a környezetért, a többi emberrel vagy azok egyre nagyobb csoportjával együtt (akik szintén megértették a leckét), és bepótolod, amit elmulasztottál megtenni 100 évvel azelőtt (pusztán belátás és felelősségvállalás alapján).

Amúgy a múltba nem lehet újjászületni? Számunkra most az idő csak egy irányba halad.

De mi van akkor, ha a lélek számára nincs ilyen korlát?

Lehet egy mai vagy jövőbeli formában a náci bűnösök még el sem követték a tömeggyilkosságot.

És az is lehet, hogy a mi nézőpontukból már 1000 éve megbűnhődtek érte. :P