Huszonnyolc fölötti gyermektelen nők, ti nem szoktátok érezni, hogy a gyermek, aki soha meg nem született, vágyik a Földre, és a szelleme mindig körülöttetek van?

Ekkora hülyeséget!

Egyszerűen gyereket akar, és ennyi. Pasizzon be, házasodjanak össze, sokasodjanak.....

Aztán majd elmúlnak az ilyen gyagya gondolatai.

Minek kérdezel, ha nem véleményt vársz, hanem egy bizonyos véleményt?

Ettől még nem lesz igazad...

A barátnődet megértem abból a szempontból, hogy 28 évesen úgy érzi, lekésett valamiről. De nem írtad meg, hogy miért nincs gyereke, mert annak ezer oka lehet. Van férje/tartós kapcsolata, akinek szülhetett volna, csak nem akart, vagy eleve pasi sincs a láthatáron? Mert a gyereket nemcsak összehozni kell, hanem fel is kell nevelni... Vagy nem lehet gyereke más okból? Lényeges szempontok ezek.

Ez eddig normális. Viszont ha a cselekedeteit egy meg nem született valaki irányítja, az egészen abnormális dolog. A lánynak pszichiáternél a helye, mert jó eséllyel 1-2 éven belül skizofrén lesz. És ez NEM vicc!

Ha téged tényleg érdekel a barátnőd sorsa, akkor nem itt pattogsz és válogatsz a válaszok közül, hanem ráveszed, hogy forduljon orvoshoz a problémáival.

Kedvesek!

a meg nem született gyermek lehet a szellemi családod tagja és természetes hogy körülötted van, vigyázunk egymásra, mindenkinek van szellemi vezetése, őrangyala, védőangyala.

Ha a terhesség alatt vesztette el gyermekét az anya akkor az a gyerek megszületett a lelki síkokon és elkezdte a földi anyagi életét is. Törvény szerint leéli az életét a láthatatlan világokban és az anyával természetszerűen kapcsolata van.

Van remény és van kegyelem, ne ijedjünk meg és törekedjünk a jóra.

t

Elmesélem a saját történetem.

26 éves voltam. Egy laza távkapcsolatot tartottam fenn egy pasival. Egyik együttlétünk után (védekeztünk, ahogy mindig is) amikor elbúcsúztunk és én elindultam hazafelé, elkezdtem magam nagyon furcsán érezni. Kóválygott a fejem (józan voltam) és úgy éreztem, hogy valami hajt és úz és csak mennem és mennem kell valahová, nem tudom hova csak nem haza az biztos.

Véletlenszerűen felszálltam egy villamosra (még csak pár hónapja éltem Pesten, nem ismertem a közlekedést) és ugyancsak véletlenszerűen leszálltam az egyik állomáson. Csak, amikor leszálltam vettem észre, hogy hol is vagyok. Az állatkertnél/vidámparknál álltam. Még sosem voltam ott, de éreztem, hogy nem véletlenül kerültem oda. Hirtelen kitisztult a fejem, már nem zsongott és akkor teljesen világosan tudtam, hogy most döntenem kell. Nem hallottam hangokat a fejemben, de tudtam, hogy választás előtt állok. Vagy elmegyek holnap munka helyett a nődokihoz és beveszek egy esemény utánit, vagy anya leszek. Ott álltam és azt mondtam magamban, hogy vállalom.

Meseszerű tudom. Senkinek az ismerőseim közül el nem mondtam. De attól még igaz.

Három hét múlva egy kisfiúról álmodtam, rá pár napra megcsináltam a tesztet, 8 hónap múlva pedig megszületett a kisfiam.

Egyedül szültem, egyedül nevelem. Nehéz és küzdelmes. Már 5 éves elmúlt.

Nagyon sokat vesztettem azóta. Egy egyedülálló kisgyerekes anyuka értéktelennek számít a családja, az emberek, a munkáltatók szemében. Nem panaszként írom, csak azért, mert erre a sors/végzetszerűségre kell csak visszagondolnom a nehéz időkben, hogy tudjam, nem véletlenül és nem "hiba"-ként jött hozzám ez a gyermek. Neki én kellettem. Ott és akkor, hozzám akart születni.

Skywalker33, te ezt hol álmodtad? Honnan tudod h amit leírtál, tényleg úgy van. Sztem 1 deka bizonyíték sincs rá arra, amit elmeséltél itt nekünk.

Amúgy a kérdésre válaszolva: Bnődet nem irányítja semmiféle meg nem született gyerek, egyszerűen csak h mondjam, depis. Rájött 28 évesen h lemaradt dolgokról, ahogy írtad, többek közt egy gyerekről. Ezért kényszeresen próbál megfelelni magának, ezért érzi azt, amit érez. Bár 28 évesen sztem még nem kéne aggódnia azon, h nincs gyermeke, hisz nagyon sokan vannak, akik ennél idősebb korban szültek és mégis boldogok.

* Ott és akkor, hozzám akart születni.

Persze, és mint tudjuk, a gólya hozza.

Védekezésről még ebben a topikban sem hallott senki?

9-es

Te meg értő olvasásról???? Volt védekezés.