Mi az oka annak, hogy gyermekkoromban úgy éreztem mintha már éltem volna valamikor ezelőtt?

első válaszoló azon gondolata megfogott hogy meg kell bocsátani,jelenleg férfiként élek,voltak olyan "emlékeim" hogy egy nagyon magányos fiatal nőként éltem egy szegényes régies parasztházban,senki nem volt velem,nem éreztem semmilyen érzést,nem voltak gondolatok csakis a magány.

De a legelképesztőbb(számomra) amikor egyetemista fiatalemberként fehér köpenyben láttam "magam" egy intézményben,egy lépcsőlejáró legalsó szintjén álltam,hirtelen hátulról lefogtak elvágták a torkom,majd amikor földre zuhantam kutatott az illető a zsebeimben,kivette az aprókat és elrohant,nemsoká megérkezett valaki aki kiabált másoknak hogy "hívjátok ide a ..." (Sajnos kissé már megkopott emlék) majd már jópár ember ott izgult értem,egyszercsak kezdett bezárulni a világ előttem,de a homályban még egy gondolat a felszínre tört:"Csupán csak pár apróért ezt tette velem?" Itt vége szakadt.

Nem tudom mi ez,vagy miért tört rám egyszer tini koromban(19-21 év),de azt tudom hogy jelentéssel bíró eseménysorozat,ami kijelentem:életem legnagyobb hatást rám mérő nem valós(?) eseménye volt.Azt érzem hogy ezek az emberek én voltam a múltban,kívülről láttam őket és belülről is.Mélyen érintenek,ha a második esetre gondolok most is azt érzem sírnom kellene.Mondanivalót látok benne.

"néhány ember olyat tesz ami elborzaszt,de ne gyűlöld ezért mindegyiket."

Most is felzaklat ez az egész.A kérdésre a válaszom pedig az hogy az okokat nem értem!

Az az oka, hogy az emberi agyad nem tud megbirkózni egy sor fogalommal. Mi volt az élet előtt, mi lesz a halál után, mi az a végtelen stb. Ha ilyen fogalmakkal szembesülsz, az agyad értelmezhető, kényelmes képekkel tölti ki az ilyen kellemetlen hézagokat, hogy megvédjen az ismeretlentől való félelemtől.

Az ember mindig érthető dolgokat képzel annak a helyére, amit nem ért. A régiek felnéztek sz égre, látták a csillagokat, félték a természet mindenható erejét, érezték az évszakok változását, de semmit sem értettek ezek működéséből. Óriásokat, szellemeket, isteneket képzeltek hát el, hogy tudatlanságuk kényelmetlen érzetét elkerüljék, Így alakult ki a vallás, a mitológia és az ezotéria is.