Milyen dolgoktól fejlődik pozitív irányba a lélek?

A lélek fejlődéséről

A lélek olyan, mint egy mag. Minden benne rejtezik. Tudás, erő, akarat.

Ahogy kinő belőle a fa, mely a mag kiteljesedése, mindig más, és más viszonyoknak van kitéve. Sosem esik rá ugyanaz az eső, hiszen folyamatosan nő, emelkedik, így mindig más aspektusból érzékeli környezetét, míg végül mindennel dacolva és mindent túlnőve, terebélyes fa lesz, mert eleve erre rendeltetett.

Ilyen a lélek. Mikor elindul, benne rejtezik minden. Tudás és lehetőség. Ahogy elkezd fejlődni, mindig új és új hatások érik. Új és új próbákra válaszol, s mindig másképp. Minden egyes útnál leülepszik s fennmarad valami. Mi leülepszik és részévé válik, beépítette valójába s megtanulta azt.

Mi fennmaradt, akár érzés vagy gondolat, addig hajtja a lelket, míg az újra át nem éli, ki nem javítja, meg nem oldja, s le nem ülepíti tudását magába. Bármely életben előjöhet egy érzés, mit újra át kell élnünk, hogy ebből az aspektusból is megértsük. Ez nem visszafejlődés! Ez tanulás!

Ha pap voltál valamikor, de nem értetted a tolvaj cselekedetét, s nem tudtál neki megbocsátani, hogyan tanulhatnád ezt meg másképp, mint a tolvaj bőrében átérezve annak tetteit és indítékait, érzéseit. Miért ne kavaroghatnának a szerepek? Ez nem azt jelenti elfeledted azt, mit eddig tanultál, „visszasüllyedsz”. Dehogy. Pontosan a tanulás, a fejlődés útján haladsz általa. Míg egy érzést – gondolatot el nem fogadsz teljesen, s magadévá nem teszed, nem tudsz eggyé válni vele, és nem tudod beépíteni, leülepíteni tudását lelkedben.

Ezért kell annyiszor átélned más és más formában ugyan azokat az érzéseket, gondolatokat, tetteket, míg teljesen meg nem érted. Utad során azok az érzések, gondolatok és tudás hozzáférhető számodra, melyek a feladatok megoldásához, és ennek kapcsán akkori életed átéléséhez kellenek. Hogy te ezekkel hogyan gazdálkodsz, s hogyan használod fel őket, rajtad áll. Utad elején megkaptad a „kezdőcsomagot”, mi a táv teljesítéséhez kell. Használd okosan, s célba érsz. Átérzed, megérted, elfogadod, beépíted.

Példaként álljon: sokszor van, hogy egy lélek a szívbéli, érzésbeli megértetlenség után, a gondolati, tudati megértetlenséget is át akarja élni. (Ha akarja, meg is teszi) Ez így ad teljességet a megértetlenség átélésében. Így lesz teljes a kép. Először külön-külön próbálja, s ha ereje engedi együtt is. Kemény feladat! Nehéz próba. De ilyenkor a lélek segítőjét, a másik felet is meg kell érteni, s az ő feladatát is át kell a teljességhez érezni. Aki ebben segít, általában egy fejlett spirituális lélek, aki vállalja, hogy tanítja a másikat a megértetlenség útján haladva. Így ő elrejti tudását maga elől, s az anyagba süllyedve a meg nem értés szerepét ölti magára. Így segít a vele élő léleknek, s így éli át ő is a szituációt egy újabb aspektusból. Ilyenkor az érzések főleg a felszín alatt zubognak. Pedig, ha nem törnek elő, s nem oldjuk meg őket, újabb feladatra, átélésre ösztökélnek.

Egy másik példa: gyermekkorodban láttad, ahogy az állatokkal a felnőttek durván bántak. Ez szomorúságot okozott, s megígérted magadnak, segíteni fogod az állatokat. Felnőttként, az élet gyorsasága, sokszínűsége, kavalkádja elfeledteti veled gyermekkorod ígéretét. De a lélek nem felejt! Ezért benne él a vágy továbbra is, hogy segítsen az állatokon. Tehát a következő életed valamelyikében egy állatmenhely vezetője, vagy gondozója leszel, hogy e fogadalmad, mit a segítségre tettél átélhesd.

Míg a vágyak, érzések dolgoznak a lélekben, mindig van feladat. A lélek dönti el, melyiket, melyikeket akarja átélni, megtanulni.

Tehát csak folytonos fejlődés, tökéletesedés van. Tanulás az átélések útján. Ahogy a lélek felfelé halad, közben álmai, vágyai, ígéretei után jobbra is, balra is letér az egyenes útról, hogy elvégezze, megtanulja, átélje azokat. Ha tudatosan átéljük, megértjük és beépítjük a tanultakat, utunk az egyenes irányában halad.

1. nincs olyan hogy plejádi.

2. Még ha lenne is olyan hogy plejádi, plejádi lélek akkor sincs. 1 féle lélek van, nincs hozzá rendelve semmilyen jelző. Ha létezik lélek és reinkarnáció lényegtelen hogy előző életedben wookie voltál. Az nem a lelkedet minősítette csak a halandó testedet.

3. Ha van lélek akkor nem fejlődik. A tested és a "szellemed"(tudat,én) képes a fejlődésre mert azok tökéletlenek, és a külvilág, anyagi valóság viszonylatában értelmezhető csak a fejlődés. Értsd ha az életkörülményeid azt diktálják hogy erős legyél mert különben megesz a réztökű bagoly akkor fejlődésnek fogható fel ha 100 kg-t 1 helyett 10* tudsz kinyomni.

Na már most, mivel a lélek nem anyagi létező, nem képes fázni, éhezni, nem érez fájdalmat, félelmet, örömöt, szomorúságot, kangörcsöt nincs olyan hogy magas, gyenge vagy ronda lélek, stb stb. ezért a fejlődésre se képes.

Hisz nincs hova,miért,mivel vagy hogyan fejlődnie.

Továbbá ha van lélek eléggé nagy esélyt látok arra hogy nem egy individuális létező értsd nincs ego-ja/énje + egy közös forrásból ered (nevezheted akár Istennek is) és csak az anyagi világban leszületve létezik az egyéniség,ego,énkép.

5

1. Ha figyelmesen olvasod amit írtam nem egy ponton jeleztem az írásomban eléggé erőteljesen hogy a kijelentéseim nem biztosak.

Az már más kérdés hogy nem kezdem minden mondatom azzal hogy szerintem, vagy hogy valószínűleg. De például az időjárás jelentéseknél se jelzik minden esetben expliciten hogy csak "jóslásról" van szó.

2. Amúgy egyetértek veled én se szeretem amikor transzcendens témában valaki tutira mond valamit. Még azt is megértem hogy elsiklottál az ilyen jelzőim mellett :"Még ha lenne is","Ha van lélek","eléggé nagy esélyt látok arra".

Amellett már kevésbé tudok elmenni hogy te viszont tényleg konkrétan fullba toltad azt a magabiztosságot amiért engem megszóltál, és amit az én esetemben csak nyomokban tartalmazott a hszm.

Konkrétan elkezdtél részletekig menően transzcendens témában biztosakat állítani, ami vagy azt jelenti hogy te vagy Budha, esetleg Jézus VAGY! esetleg csak az egod súrolja az olümposz csúcsait.

Ebből arra kell hogy következtessek hogy téged nem az zavart ahogy előadtam az én elképzelésemet, hanem az hogy az elképzelésem nem fedi a tiédet. Ha ez nem így lenne nem kontráztál volna rá az én "biztosságomra" többszörösen.

1 dolog viszont, biztos. Ez szerintem is káros szemlélet, gondolkozás mód.

Az meg hogy mi tekinthető fejlődésnek már nem transzcendens téma, tehát bőven lehet értelmes vita tárgya. A többi már csak találgatás.

Nekem nem esik nehezemre ezt belátni. És neked?

Elég sok olyan lélek, ember van állítólag, aki korábbi életeiben nem a Földön élt, vagy nemcsak a Földön. Viszont nem tudom, hogy ezt hogyan lehet megállapítani, ehhez magas szintű képesség kell, léleklátás, vagy nem tudom, hogy hogyan lehet ezt nevezni. Elég sokan állítják ezt magukról, de ezzel az egésszel az a baj, hogy nem lehet leellenőrizni.

Egyes embereknek regresszív hipnózisban előjönnek rendkívüli élmények, ez mondjuk már elgondolkodtató szerintem.

Ami a kérdésedet illeti, nem tudom rá a választ. Viszont azt szeretném tőled megkérdezni, hogy miben nyilvánul meg az, hogy állításod szerint "nem találod itt a helyedet"? Egy korábbi kérdésednél utaltál arra, hogy van munkád, autód, sőt még párod is, de persze nyilván nem így fogalmaztad meg, de azt vettem ki az akkori írásodból.

Mi az tehát, ami hiányzik az életedből? Szerintem veled nincsen különösebb probléma.

Jelenleg, elméleti megközelítésben, a lélek, annyiszor születik újra (reinkarnálódik), amíg a végén "kiteljesedik", vagy másképp mondva, eléri a "tökéletes állapotát". Általánosságban, egy lélek, minden egyes leszületésekor "továbbtanulni" jön ide. Éppen emiatt nem ismerhetjük pontosan, hogy kik/mik voltunk és mit csináltunk előző életünkben, mert az befolyásolhatná a továbbtanulását, függetlenül attól, hogy kiben/miben, léteznek itt és most. Az, aki azt mondja, hogy pontosan tudja mit csinált előző életében, nem mond valós dolgot. Azt, hogy ki, vagy mi voltál előző életedben, tudhatod, de azt, hogy valóban mit értél el spirituális szemszögből nézve, azt nem. Fejlődni jöttél, nem visszafejlődni, tehát nem akadályozhatod a lélek fejlődését azzal, hogy az előző életben történtek miatt, szándékosan másképp cselekszel.

Érthetőbben: a jelenlegi életed folyamán, bizonyára teszel rosszat és jót is egyaránt, de mindkettő kell a benned lévő lélek fejlődéséhez, mert a következő szültésében (ha még szükséges) ezekből a tapasztalatokból és információk alapján fog tovább fejlődni és egy másik testet további cselekvésekre bírni.

Bizony, az emberi agynak, nagyon sok részét és az ebben lévő anyagokat, szöveteket, emberek által alkotott műszerek, berendezések által már azonosították, de a tudomány a mai napig nem képes - és nem is lesz - megfejteni azt az anyagot (ami valójában nem is nevezhető anyagnak, mert nem tudjuk kimutatni), ami valójában, magát a lelket leírja, pontosítja.

Létezik egy erre vonatkozó elmélet, ami magát a lélek fogalmát, létezését és ebből kifolyólag az ember, valamint a teljes élővilágot - a növények kivételével - magában foglalja, de ez még nagyon korai stádiumban van és tabutémakörhöz tartozik, továbbá az eddig bejött információk miatt szigorúan titkos.

Be is fejeztem!

1. A tudomány szerint az egód/tudatod/"lelked" nem egy specifikus kimutathatatlan "anyag". Hanem egy "rendszer" összessége. Agyad, a sajátos kémiai,biológiai működésed stb.

2. Szigorúan titkos de te ismered? Mi több nem vagy hajlandó leírni miről "beszélsz", hisz titok de azért feleslegesen megemlíted hogy létezik? Most ha titok akkor miért írsz róla?

3. Max 1 a jelenlegi elméletek közül. Más elméletek pedig ellentmondanak az általad leírtaknak.

4. Hogyan,mivelben,miért,milyen irányba fejlődhet egy lélek? Mi a tökéletes állapota? Egyáltalán létezik e a tökéletesség?