Hogy szerezzek maradandó, igazi barátokat?
Folyton tönkremennek a barátságaim és mindig egyedül maradok az szokott a vége lenni. Gondoltam rá, hogy én rontom el a dolgokat a többi embernél, de igazábó sokszor rosszul választottam meg őket és fektettem a bizalmamat emberekbe, mert még régebben naív voltam (szóval innen nézve én is hibás vagyok, e nem úgy...). Persze volt olyan, hogy én rontottam el, de nagyobb részt nem az én hibám miatt történt (bár az ember magát másképpen látja minthogy kívülről őt). A barátnőm is aki volt egy nárcisztikus p*cs@ (már bocsánat a kifejezésért) volt, de mondjuk szép volt, na de ebbe ki is merült az összes jó tulajdonsága... Már fel is adtam a csajozást és a reményt, hogy normális barátnőm, feleségem legyen, csak fizetőshöz jártam, de mostanában már oda se.
Kezd néha tényleg elegem lenni az egészből. Miért csak nekem ennyire nehéz ismerkedni, más emberekkel összevetve? Lehet ez a sorosom, hogy így éljek magányosan? Milyen jól kitalált karma, nem történik semmi, nincs veszély, kaland, izgalom, hanem egyedül vagy a sötét szobában a macskáddal, néha elmész dolgozni, esetleg betámolyogsz az egyetemre unalmas előadásokat hallgatni és ennyi. És ahogy repülnek az évek egyre jobban azt érzed, hogy teljesen felesleges a létezésed, hiszen minden nap ugyan olyan értelmetlen. Nem sajnáltatni akarom magam, mert tudom sokkalta rosszabb is lehetne, pl. munkahelyi bully, csak az okát nem értem. Lehet ez a sorosom? Ilyenkor szokott az lenni a filmekben, hogy a főhősről kiderül, hogy ő a kiválasztott és meg kell mentenie egy másik dimenziót az eddig lappangó, hirtelen emberfeletti hatalmával, de már nagyon rég kinőttek hogy ilyenbe még hinni tudjak (pedig jó lenne ha menne).
Vagy nem használom ki a kínálkozó lehetőségeket? 121 pontot írtam a mensa teszten és halottam valahol, hogy ha az átlagot meghaladja az IQ akkor az nehezíti, hogy barátokat találjak. Sikerült kicsit változtatni rajta, találtam két fizikust akivel eljárok ide-oda, meg facebookon beszélgetünk, de relatíve ritkán van csak mód rá.
Mondom nem sajnáltatni akarom magam, csak válaszokat keresek, hátha itt találok.
32/F
Ui:
https://www.youtube.com/watch?v=_tW4yXjwSXE
válasza:Szerintem nem veled van a baj, az írásod alapján normálisnak tűnsz 🙂
Kár, hogy a mai felszínes világban már nem ez számit.
A barátkozással kapcsolatban csak annyit tudok javasolni, hogy járj el valamilyen társaságba, keress olyan embereket, akiknek hasonló érdeklődési köre van mint neked, vagy edzés, könyvtár, túra stb.
Tudom hogy ez sablon válasz, de ismerkedj, ez a lényeg.
válasza:Alapjában véve, az ember mindíg egyedül van, de ha hagyja, hogy mellécsapódjanak mások akkor nem lesz magányos. Én azt javaslom javaslom neked, hogy próbádl meg úgy kezelni a kapcsolataidat, hogy 50% ban te vagy a felelős akár jó akár rossz az a kapcsolat. Például egy kocsi sem szar attól mert te nem tudod vezetni, de nyilván van neked megfelelőbb is.
Eldöntheted, hogy alkalmazkodsz, megváltozol, vagy mást keresel, csak arra figyelj, hogy az egész em kizrólag csak rólad szól, mert mondhatod te a másikra, hogy nárcisztikus, ha te meg önző vagy, mert észre sem veszed amit cserébe kapsz, vagy nem vagy képes értékelni sem.
Más emberek, más értékrenddel, más szokásokkal, de egyvalami mindben közös.
Saját magukkal mindíg kijönnek, és számíthatnak magukra, ahogy te is. Ha másra szeretnél támaszkodni, akkor fel kell néha adnod magadból valamennyit, hogy aztán visszakapd!
Ugyanúgy mint a fociban, mások lábaival nem rúghatod a lapdát, csak a sajátoddal, viszont adhatsz jó passzokat amiket utána visszakaphatsz, és ha közös a cél akkor gól lehet belőle!
38/F
válasza: válasza:Ėn is ezt tapasztalom pont.
Mindenki elvan vagy lecsaládosodott. Nekem a gyerekkori barátaim közül 2 maradt meg pedig volt sok barátom. De ezzel a kettővel is nagyon ritkán találkozom vagy beszėlek szemėlyesen. Próbáltam közös prograokat kitalálni de vagy dolgoznak vagy sziplán nem ėrnek rá. De olyan is van hogy az utolsó pillanatban lemodják a programot amivel hónapokig tėmáztunk.
Hasonló cipőben járok.
Nem vagyok lusta sem ,megmozdulok ės invesztálok hogy próbaljam tartani a baráti kapcsolatokat ,de kezdek rájönni hogy csak ėn vagyok az a hülye mert ez nagyon egyoldalú dolog.
Új barátaim nemigen vannak ,csak max pár kollėgá lett akivel jobavagyok.
F/34
válasza: válasza:Amíg görcsöewn keresed, nem fog sikerülni.
Ne is keresd.
Járj társaságba, aztán kialakul, kivel vagytok azonos hullámhosszon, aztá a gyakoribb beszélgetésből LEHET barátság!
Ne barátot keredd, hanem a társaságokbül szűrjed ki azokat, akikkel nem tartod lehetségesnek a baráttá válást.
Aki(k) marad(nak): lám, már meg is találtad leendő barátaid!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!