Vajon a rendszeres meditációs gyakorlás segíteni fog egyszer a drogfüggőségemen?
Közel 17 éve fűvel kezdtem a pályafutásom, később jöttek a dizájner drogok, majd a kokain, és a heroin zárta a sor pár évvel ezelőtt. Szinte minden drogot kipróbáltam, mégis az LSD fogot meg legjobban több mint 10 évvel ezelőtt. A hatása alatt tapasztaltam az 'ego" szertefoszlását, majd egy magvilágosodás szerű élményt. Azóta (több mint 8 éve) kisebb nagyobb rendszerességgel gyakorlok zen meditációt. Eleinte azért hogy elérjem (szer nélkül) is a "megvilágosodást" később pedig azért mert a függőségem olyan mértékű lett, hogy sokszor majdnem belehaltam..
Mindent összevetve minden eddig megtapasztalt szenvedés (hajléktalanság; barátok / társak elvesztése; túladagolások; halálközeli élmények) kevés volt hogy elég erőt érezzek hogy változtatni tudjak. ~ Azt mondják "mélypont" kell a változáshoz - de nem tudom elképzelni sem hogy nekem mi kellene...
Az utóbbi jópár évben egyre intenzívebben gyakoroltam a zen-t, mert olyan lelki "mélyponton" mentem át amit csak így bírtam feldolgozni. Viszont nem látom a végét, vagy hogy lenne e valami pont amit ha átlépek.., akkor onnan már könnyebb lesz.
Ha valamilyen tartalom megjelenik a tudatunkban - akkor azt elnyomhatjuk; kiélhetjük; vagy leválasztódhatunk róla (a meditáció módszerével) vagyis a jelenbe hozzuk magunkat. Elvileg ezzel a módszerrel bármilyen tudati tartalmat el tudnánk engedni, de mikor "helyzetbe" kerülök "én" inkább mégis midig a drogot választom..
Szerintetek ha tovább gyakorlok egyszer majd megmenekülök??
# 1
Hát az a helyzet hogy voltam régebben, de csak 2 hétig bírtam.. Nem azért jöttem ki mert anyagozni akartam, hanem mert nem bírtam elviselni hogy sok emberrel vagyok összezárva, és nincs magánszférám.. Tehát akkor inkább kijöttem, mert úgy éreztem a hajléktalanság is jobb mint ott bent. Igazából soha nem tudtam csoportokba (emberek közé) beilleszkedni, és pl nálam egy sima bevásárlás is óriási nehézségekkel jár. Ez olyan szintű hogy inkább kint csövezek télen is egy erdőben, és kockáztatom pl télen hogy megfagyok - mint hogy városba, vagy emberek közé kelljen menni. Ezt így lázom kívülről hogy egy komoly mentális probléma, de nem tudok mit kezdeni vele. Az a helyzet inkább halok meg egy árok parton - mint hogy egy bentlakásos rehabon más emberek között éljek vagy 1 évig...
# 4
Akkor talán majd egy másik életben még sikerülhet...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!