Egy ember agyi kapacitásának 10%-át hasznája ki, mire lennénk képesek, ha 100%-ot használnánk? Pl parajelenségek menne?

Az hogy az ember csak az agyi kapacitásának 10%-át hasznája egy mitosz. Mi az egész ayunkat használjuk. Az egyetlen eset mikor az agyunkban felhasználatlan régiók vannak mikor betegség vagy agykárosodás tette tonkre az agy azon régióját.

Az agyi képalkotó vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy szinte minden régiójában az agy aktív még viszonylag rutin feladatok közben is, mint például beszéd, séta és zene hallgatás.

Nem alakult volna ki ekkora agyunk ha csak ilyen kis részet hasnálnánk.

Ha a 10 százalék mítosz igaz lenne, az emberek akik agykárosodást szenvednek valószínűleg nem vennének észre semmilyen valós hatást. A valóságban nincs egyetlen terület az agyban, amely bármilyen sérülés nem eredményez valamilyen következményt.

Sajnos, a 10 százalékos mítosz is egyaránt népszerű és kitartó. Ez ismétlődik a népszeru kultúrában mindenutt, reklámokban a televíziós programokban.

"...az élete hatalmas fordulatot vesz, miután megcsípi egy mutáns pók. Az esetet követően egyre furább változásokat tapasztal magán: erősebbé válik, és olyan tulajdonságokkal lesz felruházva, mint az őt megcsípő pók."

[link]

Ez egy régi, bugyuta, sokszorosan megcáfolt mítosz.

Tessék, az érvek a sima magyar Wikiről, meglehetősen egyszerű és világos dolgok:

Az agykárosodás tanulmányozása: ha az agy 90%-a kihasználatlan, akkor az ezeket a területeket ért sérülésnek nem szabadna hatással lennie a teljesítményre. Ehelyett szinte nincs olyan területe az agynak, amelynek a károsodása ne okozna képességvesztést. (Ugyanakkor megmagyarázhatatlannak tűnik az, hogy ha egyes funkciók más agyterületekre tevődhetnek át bizonyos esetekben – és ez tény –, akkor az a másik agyterület hogy képes ellátni több funkciót egyszerre, ha már eleve 100%-os kihasználtsággal dolgozik?)

Evolúció: az agy kiemelkedően költséges a test többi részéhez képest, ami az oxigén- és tápanyagfogyasztást illeti. A szükséglete a test energiájának akár 20%-a is lehet, több mint bármelyik más szervé, annak ellenére, hogy súlyban csak a test 2%-át teszi ki. [11][12] Ha a 90% valóban szükségtelen volna, nem lenne semmilyen előnye a túlélésben és a természetes kiválasztódás a kisebb, hatékonyabb aggyal rendelkező embereket részesítené előnyben, míg a kevésbé gazdaságos agyakat kirekesztené. Ugyanígy az is valószínűtlen, hogy egy ennyi felesleges anyaggal rendelkező agy egyáltalán kialakult volna. Más vélemény szerint az emberi agy éppen a felesleges kapacitások létrejöttének evolúciós kényszere miatt jött létre. A kihasználatlan kapacitás nem jelent „feleslegességet”. Az evolúció során az agy növekedésének első fázisai a paleolitikumban történtek, amikor az agy mérete már jelentősen megnőtt, de az eszközkultúrában semmilyen változás nem tapasztalható. Ez arra mutat, hogy az agy evolúciója nem az értelmi képességekkel áll kapcsolatban.

Agyképalkotási technikák: Az olyan technológiák mint a PET (pozitronemissziós tomográf) vagy az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat) lehetővé teszik az eleven agy működés közbeni megfigyelését. Kimutatják, hogy még álmunkban is az agy valamennyi területe mutat valamilyen szintű tevékenységet. Csak komoly sérülés esetén válhat az agy valamely része „csendes területté”.

Lokalizált működés: Az agy nem egyetlen tömegként működik, hanem különböző területeit használja fel különböző feladatok elvégzésére. Több évtizedes kutatások történtek ezeknek a területeknek a feltérképezésére, és egyik sem talált funkció nélküli területeket.

Mikrostrukturális analízis: az egysejt-elvezetés vizsgálatnál a kutatók egy apró elektródát rögzítenek az agyba hogy megfigyeljék egyetlen agysejt működését. Ha a sejtek 90%-a kihasználatlan maradna, akkor ez a fajta vizsgálat kiderítette volna.

Egy másik evolúciós érvelés a gyermekszülés kockázatát veszi figyelembe, ami az embernek (a relatíve nagyobb) agytérfogatából és következésképpen koponyaméretéből adódik.[13] Valószínűleg erős ,,evolúciós ellenállás" keletkezne egy ekkora méretű agy kialakulása ellen, ha csupán 10% lenne kihasználva. Az evolúcióelméleti cáfolatnak azonban csak akkor van értelme, ha az agyra mint a gondolkodás szervére gondolunk. Az agytérfogat növekedése viszont vélhetően preadaptációs folyamatra vezethető vissza, így a funkcióváltás nem indokolja a teljes kihasználtságot. A tanulás folytonos lehetősége (az agy nem telik meg, mint egy merevlemez) szintén a nem 100%-os kihasználtság felé mutat.

Két szó: urban legend

Az ember a teljes agyát használja, csak nem egyszerre.Különben is, minek lenne ekkora agyunk, ha a tíz százaléka is elegendő lenne?A természet mindig a legkevesebb energiát igénylő folyamatot választja, nem pazarol egy kicsit sem.Főleg nem az agy esetében, ami a legtöbb energiát használja az egész szervezetben.

De ha az összes rész egyszerre működne, az nagyjából olyan, mint az epilepszia.