Hogy hívják a jelenséget, és mi az oka? Milyen képességre vall? Telepátia, hipnózis, energiaáramlás, reiki, mágia? Nyilván befogott frekvencia, emberi és gépi verzióban. Miféle aktív/passzív/kölcsönös kommunikáció ez? 3 régebbi és +1 frissebb példa:

Kedves Red Vixen!

Köszönöm a válaszod. Az emberek szeretnek nevet adni a jelenségeknek, amiket érzékelnek. Én azért szerettem volna tudni, hogy hívják ezt, hogy utána tudjak olvasni. És akár fejleszteni is képes legyek. De való igaz, hogy a személyiség fejlődése ad erre lehetőséget. néha távolodom ettől a lehetőségtől, néha egészen mélyre megyek.

A deja vu-ről kétéleképp hallottam már, egy már megélt jelenség felidézése, mozaikdarabkákból, vagy a jövőbe látás képességeként. Én azt gondoltam, az előbbit jelenti, egyfajta érzéki csalódás. de az is lehet, hogy egy folyamatosan ismétlődő történés, amit formálni, alakítani lehet. nem vagyok benne biztos, hogy értem, hogyan kapcsolódik a deja vu jelensége az általam tapasztaltakhoz.

Hogy kit sodor a sors a közelembe, eleve egy hullámhosszon van-e, vagy egy hullámhosszra kerül, én alakítom így, vagy én igyekszem rárezegni, az sem mindegy.

Ezért fontos nekem, hogy tudjam, miről van szó. Egy bizonyos energiaszintet persze ehhez el kell érni. Ami jelenleg az általam tapasztaltak fényében REM fázisban és mély érzelmi állapotban érhető el. Engem szuperszenzitívnek könyvel el a környezetem, egyfajta empatának. mély érzelmi állapotban persze könnyű egy szenzitív embernek produkálni ilyen jelenségeket, de ezeket az állapotokat szívesen idézném elő akkor is, amikor épp kevéssé vagyok felfokozott állapotban. Amikor nincs a közelemben a másik, és úgymond befogom, "belemegyek", megérzem, ha sikerült. Az egymásra hangolódás azonos rezgésszinten nem nehéz. De, nem mindenki bírja elviselni ezt a mély, felfokozott érzelmi állapotot. Ha pl y-nal többeket együtt hallgatunk és viccelődve kimondok egy kétjegyű számot, egészen valószínűtlen módon épp ugyanazt a kétjegyű számot mondja ki mellettem az, aki számomra fontos, az olyan, mintha azonos tőről fakadna. Tehát megvan az út felé.

Ha odafent akadályozzák, az miben nyilvánul meg?

Számomra kevésbé közeli, vagy akár ismeretlen emberekkel való beszélgetések közben is ki szokott derülni, hogy olyasmire hangolódom rá a másikból, amit a rajta kívül álló közvetlen környezete sem érzékel. Ami számomra evidens, arról az ilyen emberek elcsodálkozva közlik, meglepetés érte őket, hogy látom őket belülről. Hétköznapi képességnek tartom és szomorú, hogy olyan sokan képtelenek erre. Ugyanakkor erre vezetem vissza az energiaáramlás felhasználásának lehetőségeit is. Azt is, hogy valakit ezzel célba vehetek, vagy megérthetek.

Szeretném tudni, hogyan adhatom át a gondolataimat úgy, hogy egy az érzelmeiről kommunikálni a hétköznapi életben is nehézkesen tudó ember is képes legyen felém üzenetet közvetíteni. Jobbára szerintem tudat alatt teszi.

# 3-as:

Elmebaj? Varázslat? Attól függ, mit nevezünk bajnak :)

Ha az elme képes befolyásolni valakinek az álmát és előidézni, hogy olyasmit fogadjon el és tegyen, amire sanszos, hogy ő is vágyik, amúgy is, akkor az klassz dolog. Lehetőséget ad arra, hogy ha felébred, megerősödjön ez a kapocs. Bár vannak dolgok, amik óvatoskodás okán sosem válnak valóra, ha így legalább megtörténik, legalább megéltük. Az elme baja vagy zűrje inkább az, hogy nem önt az ember tiszta vizet a pohárba. Bár a legjobb, ha szavak nélkül is érti egymást két ember.

deja vu - miért lenne deja vu az, ha felriadok egy mondatra, amit nekem címeznek, hallom, majd nemsokkal később belép az illető, és kimondja. nem csak tudtam, ki és mit fog mondani, hanem tisztán hallottam is tőle, és ezért riadtam föl rá. már ébren vártam hogy benyisson és közölje. tehát nem utólag emlékeztem vissza, hanem

1. meghallottam a belső énjét, elpróbálta, mit is mondjon, hogyan mondja meg, ráhangolódtam a frekvenciájára, vagy

2. nem a belső énjét, gondolatát hallottam, mert nem akkor mondta ki gondolatban, hanem későbbi eseményt hallottam meg előbb.

szerintem egy haláleset közlése REM fázisban amúgy lehetséges. ha a közlő belső gondolatát kaptam el. mert már magában is kimondta

REM fázisban egy idegen helyen aludtam egyszer és tudatában voltam annak, hogy járkálok egy kétszáz kilométerre lévő nagyszülői rokoni házban, ahol egyetlen emberrel kerültem összeköttetésbe, aki egy sarokban ült és egyenesen a szemembe nézett, a Dédim, aki azután pár nappal később meghalt. Olyan volt a szeme, mintha valami szomorú dolgot akarna közölni velem. Azt hittem, hogy a saját haláláról, de később rájöttem, hogy valami olyasminek a jelenlétét is érzékelte, ami sokkal fájdalmasabb volt ennél. Mégpedig azt, hogy a fia, Nagypapám is hamarosan, igen rövid időn belül követi őt. Mindenki ott volt álmomban, aki ott lakott. Csak Nagypapám nem. Ezek is különös dolgok. Tudtam, hogy az ország másik felében vagyok és félálomban fekszem egy idegen házban vendégségben, és hogy mindeközben a nagyszülői házikó fala között bolyongok, üzenetre lelve.

# 7

„Mi a francért akarsz te bárkit érzelmileg manipulálni,ha tudatosan nem akar neked megnyílni”

azt elfelejtettem közölni, hogy addigra ő már engem behálózott. kizárólag olyan emberekkel kapcsolatban gondolom úgy, hogy nem árt rásegíteni, akikkel már eleve közeli kapcsolatom van. nem szúrok ki csak úgy hasraütésszerűen embereket, de van olyan, hogy valakik nem mernek egymás irányába lépni, miközben a napnál is világosabb, hogy mély szeretet van közöttük.

„szellemi szinteken büntetés jár érte.”

miért járna büntetés olyasmiért, ami a szeretetről szól. és arról, hogy másféleképp is tudunk egymással kommunikálni. ha a másik mind fizikai mind lelki síkon már megtett jópár olyan dolgot, ami arra utal, hogy szeretne tőlem valamit, miért is ne tehetném meg, hogy ezen a módon igyekezzek a tudtára adni valamit, amit máshogyan esetleg nem merek. és miért is ne nyílhatna köztünk olyan energiamező, ami megkönnyíti a kommunikációt.

„valójában rákapcsolódsz és asztrális csápokat eresztesz ki magadból amivel letapogatod és beléhatolsz...”

ne haragudj, de ez elég ijesztően hangzik. ha viszont szerelmes vagy valakibe és érzed, hogy nyitott feléd, akkor meg normális az aura összeolvadás? volt ilyen. látható volt bizonyos emberek számára, hogy az aura magától összeolvadt. én eléggé szkeptikus vagyok e téren, de jólesett hallani, hiszen az illető fontos volt nekem. van, amikor az energiamező egyé válik.

én kizárólag akkor folyamodom ilyesmihez, hogy ezt az egyé válást úgymond kiélvezzem, ha messziről süt rólunk, hogy igazán mély a szeretet. engem nem érdekelnek olyan emberek, akiket nem érdeklek. irtózom a gondolattól is, hogy olyanokhoz hozzáérjek, akár így asztrális módon is.

„akkor nem belülről nyúlkálok hozzá,meg megkerülve a tudatát egyéb módokon befolyásolom,csakhogy neki és neked jó legyen...ez nem segítség hanem manipuláció,te is beteg vagy...”

nem kerülöm meg a tudatát. már réges-régen túl vagyunk azon, hogy ő hat az én tudatomra és kikezdett velem. én minden jószándékom mellett kérdezek, és éppen azért, hogy ne kövessek el hibát. ha a fantáziám valóságon alapszik és egy más síkon is vagyok, ha van egy alapvető, hétköznapi képesség, amit nem is akarnék túlmisztifikálni, hisz láthatóan te is ismered, akkor a kérdésem értelmezhetnéd úgy is, mit tehetek meg ebben az esetben, és mit nem, mikor használható, mikor nem. használható-e arra, hogy egymáshoz közelálló emberek jobban megértsék egymást és egyébként is, önként meg kell nyílni, behatolni is csak akkor lehet, nem? visszatérnék ahhoz a kijelentésemhez, hogy ha nem érzem a mély szeretetet a másik irányából, az az ember engem nem is érdekel.

természetesen ha más ember volnék, kiszúrogatnék embereket és játszadoznék velük, mert mondjuk mégis megnyithatóak ezek a csatornák kölcsönös érzésektől mentesen is, az valóban elég hátborzongató, csúnya és etikátlan dolog volna. de én nem ilyesmiről beszélek. én már be lettem hálózva kérlek. pusztán a gördülékenyebbé tételén dolgoznék, de abban igazad van, hogy ha be van valaki zárulva egy bizonyos ponton, akkor az beavatkozás. de, létezik oldás is, nem igaz? nem ismerem a szakkifejezéseket. de, vannak helyzetek, amikor felemelő feloldódni egy görcsből. én továbbra is tartom, hogy részemről ez mély szeretetből táplálkozik.

„ aki felismerte a saját ilyenirányú hatalmát annak nagyobb a felelőssége...”

ezért írtam ide. hogy megtudjam, képzelődtem-e, vagy valóban rendelkezem egy bizonyos általad „hatalom”-nak nevezett valamivel.

én inkább csak egyfajta látásnak nevezném, egyfajta ráhangolódási képességnek. empaták foglalkoznak ilyesmivel, nem? (jó, nem törekszem babérokra, félreértesz, ha azt hiszed, ki akarok emelkedni valami nem létező képességgel mások közül és ezzel tetszelegni)

nem tudom, mit csinál a „látó”, könyökömön jön már ki, hogy mindenki oda jár. én nem tudom, mi az. lehet, nekem is menne.a végén ez is kisülhet.

„ szerelmi bűbájozás és normál hajlamok a nyitottságra”

– ha szerinted is tök normális, akkor mitől lenne sérült, aki szintén hétköznapinak véli (lehet nem értettem pontosan amit közölni akartál ebben a mondatban)

„ szexuálmágia egy formája” – most hallom először ezt a kifejezést. na látod, már ezért is megérte ide feljönnöm. tudni szeretném, mit csináltam. ez a típusú határátlépés, amit magam is annak éreztem, tény, hogy már számomra is sok. de ha tényleg létezik, bajt csináltam vele? a másik láthatóan élvezte, előtte ébren is és másnap is elég mélyen egymásra voltunk hangolódva. a helyzetet is ő idézte elő, hogy együtt aludjunk.

„lereagálása a szituációnak ami annak felismerésével megváltoztatható” – megváltoztatható?

„vagyis szintén egyszerű áthallásról beszélünk nem különleges képességről és egyre többen fognak hasonló tapasztalatokat szerezni...” – ennek örülök.

„ tisztánérzés egy alacsony formája” – nem tudom, mi az, de utánanézek

„szívcsakránál vannak problémák” – az enyémnél? nálam biztosan.

„sorry az őszinteségért,de ami sok az már nagyon..”

nekem nem gond, örülök, hogy elmondtad. halvány lila dunsztom sincs, hogy mit csináltam, és szerettem volna megtudni. nekem nem sanyarú érzés, ha ezeket a fogalmakat nem öleli föl, amiket csináltam. teljesen bevallottan vagyok ehhez sült hülye. és elfogadom azt is, ha megvádolsz azzal hogy bizonyos helyzetekben bűnt követtem el.

annak ellenére, hogy sokat mondtál, keveset értettem meg belőle, mert ehhez kevés vagyok. de ahhoz eszerint épp elég, hogy olyasmiket tegyek, amik úgy fest, hogy kevésbé ismert dimenziókat lépnek át. azért a világért se érezd, hogy élvezkedem a dimenzió és egyéb szavakon. számomra hétköznapi. ha tanulni szeretnék és helyesen cselekedni, azt ledorongolás helyett inkább értékeld.

a felsorolt dolgok a reikin át a telepátiáig, mindezek azért kerültek be a mondandómba, hogy így hívjam föl a figyelmet arra, mennyire gőzöm sincs erről, az egészről. szánt szándékkal adtam elő világosan a tökhülyét, minthogy tényleg segéd fogalmam az egészről de azt tudom, hogy ilyen hívószavakat beírva jön majd valaki, aki hajlandó megmagyarázni és leckét adni nekem. aki nem fantazmagóriának véli az energiaáramlást, hanem komolyan veszi a témát.

szóval köszi a választ

# 9 - persze hogy unatkoztam, miért? Te alapjáraton ide jársz élni?

az szerintem elég fura, hogy előre hallod a családtagodtól azt a mondatot, ami később hangzik el.

arról pedig nem tudtam, hogy erős koncentráció valóra válthat bármit is :D ha ez tök normális és széles körben elterjedt dolog, akkor ez is egy válasz, és köszi :)