Szerelmi kötést végeztem a páromon a tudta nélkül. A kapcsolatunk helyre állt,6 hónapig csodás volt minden. De két hónapja valami nem az igazi. Elő jöttek a veszekedések. Viszont ki lépni együkünk sem akar (vagy nem tudunk)?

thoomas26

Hogyan is van ez?

Leszületés előtt a lélek egyeztet azokkal, akik komolyabb szereplői lesznek újabb életének?

Tehát megbeszélik a túlvilágon, hogy 20+ év múlva ők lesznek a szülei? A szülőknél komolyabb szereplők nem lesznek életében.

Honnan szerezted ezt az infót?

dubitus

Ebben a válaszomban főként az életünk meghatározóbb párkapcsolataira gondoltam. Azt gondolom, hogy leszületésünk előtt egyeztetünk az életünk főbb szereplőivel, tudjuk, hogy kikkel és miért jövünk le. A szüleinket bizonyosan megválasztjuk, fordítva nyilván nehézkesebb. Bár tudva, hogy a lelkünk egészét sohasem hozzuk le, egy részét mindig a túlvilágon hagyjuk, ebben a tudatállapotban nem lehet tudomásunk a lelkünk időközbeni, ottani tevékenységeiről, aktivitásairól. S hogy honnan veszem? A saját ismereteim alapján így gondolom, de természetesen nem célom senki világképét ezzel befolyásolni - ezt mindenkinek magának kell megtennie.

thoomas26

"szüleinket bizonyosan megválasztjuk"

Tehát annyi tudatlan lélek van, ahányan a szeméttelepen guberálásból élő szülőket választják? Nyomort, éhezést akarni elkövetkezendő életében?

szenes43

Pontosan azért írtam legutóbb, hogyha egymásnak rendelték őket, akkor úgy is annak megfelelően fognak alakulni a dolgok (előbb-utóbb), tehát mi értelme volna ezt "erőszakkal" befolyásolni.

dubitus

Bizonyosan vannak olyan lelkek, akik a nyomort, az éhezést vagy valamely testi fogyatékosságot, stb. választják.

Amelyik lélek tudja,érzi hogy karmikus mínuszban van az feltehetőleg a nyomorúságosabb életet fogja választani.

Amennyiben elfogadjuk hogy az életek láncolata által tapasztalatokat gyűjt a lélek a reinkarnációk során akkor azt is el kell fogadnunk hogy egy "öreg" lélek nem a lottófőnyereményt fogja választani,inkább a nehezebb de tartalmasabb életet. Ez nem mazochista vágy hanem közel az a szint amikor "akinek két inge van,az adja oda annak az egyiket akinek egy sincs" ennek (is) a megértése.Az anyagi javak szükséges szint feletti birtoklása elégedettséggel tölthet el,viszont tévút ha nem a közösség javát szolgálja mert a végén mindent levet a lélek mikor kilép az addig használt testből

dubitus

Meg kell ertened hogy te se voltal mindig kiraly es a kerek also reszeben is voltal vagy leszel, akarcsak masok, elvegre kulombozo elethelyzeteket kell megerteni, atelni es annak megfeleloen alaklmazkodni, mikozben mindig a feny es szeretet kiserje utunkat. Maskepp mi ertelme 1 naposan tavozni az elok soraban vagy 120 evesen meghhalni hatalmas tapasztalattal, akar szegenyen, akar gazdagsagban. Semmise tortenik a szerencsen altal, a kellemes es kellemetlen hatasokat mind mind mi valassztottuk meg leszuletes elott, melyek tanaito utkent osztonoznek. Az mar mas kerdes hogy ki, vagy kik es hanyan vannak mindezek tudataban hogy valojabn mi is az eleted lenyege, mindazon kivul hogy leszulettel felnottel, eszel iszol, alszol es kozben tanulsz a fizikai sikon. Az eletben nincs ertelmetlen dolog, mindennek celja van, es naponta kapunk utmutatast csak van aki eszreveszi es van akinek a figyelment elkeruli.

Vissza a kérdéshez...

Ha, mint írod, kapcsolatotok helyreállt, ahhoz, hogy így is maradjon, le kell ülnötök és nyugodtan megbeszélni, mi vezetett az időszakos szakításhoz!

Szakításotoknak volt oka, amit a szerelmi kötés eredményezte újbóli összekerüléstek nem oldott meg.

Ha nem beszélitek meg/ki magatokból, az emlékek miatt még rosszabb lesz. Az "ilyen már volt, ez miatt szakítottunk!" emlék olyan lelki méreg, ami nőni fog, erdménye: egy tőled elhidegültet tart fogva kötésed, akitől ez miatt szabadulni nem tudsz.