A világot a keresztények vagy a sátánisták uralják?

A krisztusi alapelv szerint: "Szeresd, felabarátodat mint önmagadat."

Vagyis, a másik ember érdeke legyen épp olyan fontos mint a saját érdeked és ezért ne használj ki másokat azért, hogy neked jobb legyen, de igazából ezen az elven már minden magyarázat csak torzít.

Az antikrisztusi alapelv ezzel szemben, hogy: "Szeresd magadat jobban felebarátaidnál."

Ez alapján nagyjából mindenkit be lehet sorolni keresztény, avagy sátánista lelkületűnek. Én azt mondanám, hogy akik eljutottak a csúcsra és vezető pozíciót értek el gazdasági, vagy politikai téren azokban inkább a sátánista lelkület dolgozik, hiszen egy versenyhelyzetből a győzelem útján emelkedtek fel oda ahol jelenleg állnak.

Általánosságban viszont elmondható, hogy a keresztény szellem dominálja a világot. A legtöbb embernek van lelkiismerete, vannak emberi jogok, ismeretlen afrikai országokba küldött segélyszállítmányok, és jótékonysági szervezetek.

Valahol a két elv között áll az (átkos) Rousseau-i alku, ami azt mondja: "Úgy tedd a jót magadnak, hogy közben a lehető legkevesebb kárt okozod embertársaidnak."

Ez inkább a sátánista filozófia felé hajlik, de ez egy magánvélemény. Sokak szerint Rousseau a demokrácia egyik ősapja és a mai világ leginkább az ő elv és eszmerendszere szerint üzemel.

1-es vagyok- a kérdésre feleltem.

1) A világot a természeti törvények uralják.

2) Az embereknél meg lehet látni, hogy ki az Ura, aki által uralt a gondolkodás, a cselekedetei.

Nyilán Albert Schweitzer uralt élete más, mint Sztáliné.

Ma több mint 7 milliárd változat van, ki az ura, hogyan uralja -> hogy gondolkodik, tanul, cselekszik, dolgozik, hogyan halad a megismeréseben, hogyan halad a szellemi útján,hogy mennyire hatja át a részvét a cselekedeteit az érző lények iránt.

És más aszerint is mennyire SZABAD. Aki bármily függőségben szenved, drog, internet (ez a legerősebb függőségekhez tartozik), az láncra-verve követi "urát" - ez az ördögi erő elakadást okoz a szellemi fejlődésében.

A magas szellemiségű erők - papok, mesterek, Tanítók, mindig érzékeltették a hozzájuk fordulóval:

Te vagy a feladat! Valósítsd meg!