Létezett valaha olyan vallási, mágikus rítus, ami magába foglalta, hogy a végén a szertartást végző rituálisan öngyilkosságot követ el?

Akár emberáldozatként, akár teljesen más céllal, de a végén a szertartást végző/vezető rituálisan saját maga oltja ki a saját életét.

Keleten tudnám elképzelni, mivel ott egy kicsit más volt a hozzáállás az öngyilkossághoz, mint nyugaton. Az öngyilkosságot keleten is elítélték, ugyanakkor más volt a definíciója az öngyilkosságnak. Például szeppuku nem számított Japánban öngyilkosságnak sőt, kimondottan hősies cselekedet volt. Viszont a saját dongok miattit (pl. magánéleti problémák) negatívan ítélték meg. A buddhista vidékeken úgy tartották, hogy a magánéleti gondok miatti öngyilkosság negatív karmát eredményez, hiszen fájdalmat, nehézséget okoz a családjának, illetve magának is árt. Furcsa, hogy az öngyilkosság még azon keleti kultúrákban sem volt minden szempontból megvetett és elítélt, ahol amúgy ábrahámi vallásokat követtek (pl. a muszlim Törökország/Oszmán Birodalom, a kezdetben manicheus, majd keresztény és muszlim Ujgur Birodalom stb.).

Létezett ilyen? Melyik vallásban, milyen rituálé volt ez? Milyen mágiához/varázslathoz kapcsolódott?