Miért vált valóra a gyermekkori álmom?

Sziasztok!

Talán nem is jó helyre írok, ezért ha van jobb ötletetek, kérlek rakjátok át másik kategóriába!

Igazából nincs is kérdésem, csak annyira hihetetlen, érdekelne mi a véleményetek erről az egészről, hogy az egész csak véletlen vagy bevonzottam?

Az egész kiskoromban kezdődött amikor még általános sulis voltam...ebben az időben minden kiscsajszinak van egy herceg a fejében, akiről álmodozik.

Az én hercegemet Bencének hívták, a naplóimban róla írtam, és 100 százalékig megvoltam győződve arról hogy nekem Bence nevű fiú lesz a szerelmem, így fogják hívni a gyerekemet. Anyának is elmeséltem, aki azt mondta hogy ez nem ilyen egyszerű mert lehet pont Ádámnak fogják hívni, és nem név szerint választunk szerelmet...Kis naiv fejemmel csak azt mondtam hogy nem baj, addig keresem amíg nem találok Bencét.

Ismét egy pár évvel ezután már tini voltam, amikor valami történt és bennem az volt hogy nekem Londonba kell hogy költözzek, mert akkor vonzódás volt bennem London iránt, és én tudtam hogy ott fogok élni. Így mindenem Londonos volt, Youtuben néztem londoni videósokat és megvoltam róla győződve hogy hamarosan én is ott fogok lenni...és szintén naiv kislányként én házakat nézegettem a családnak hogy menjünk költözzünk el. Mondanom sem kell anya felvilágosított hogy ez szintén nem olyan egyszerű, majd ha felnőtt leszek és úgy hozza a sors elköltözhetek.

Nekem apukám sajnos elég kemény fizikai munkát végez, így láttam mindennap azt amikor hullafáradtan hazajön, nagyon koszosan, büdösen, fáradtan, és nulla ideje van a családra.

Aztán ahogy 18 éves lettem jött egy fiú az életemben, halálosan szerelmes voltam belé. Ő is fizikai munkát végzett, csak egy kicsit más terülten,de vele kapcsolatban is azt láttam hogy hullafáradtan, koszosan, büdösen jön haza.

És akkor anyának mondtam is hogy miért nem egy olyan fiúhoz vezetett a sors aki mondjuk informatikus, és nem fizikai munkát végez, 24 órából 25-öt, és nem fog elfáradni annyira hogy ne legyen ideje a családra.

Azt hozzá kell tenni hogy az előző fiúval csak együtt laktunk, nem volt gyermekünk, csak rossz volt belegondolni hogyha lesz, ő nem láthatja felnőni olyan részletességgel mint mondjuk az aki többet van a családjával.

(Teljesen természetesen nem emiatt lett vége a kapcsolatunknak, ha együtt maradtunk volna is pont ugynaolyan boldogok lettünk volna, mintha más lett volna a munkája...Talán ennek így kellett történnie.)

A sztori lényeg most jön, ugyanis huszonx évesen összehozott az élet egy Bence nevű férfivel, aki programozó, és halálosan szerelmes lett belém. "Sajnos" el kellett költöznie Londonba.. Egy ideig hazajárt hozzám, brutálisan sokat udvarolt nekem, majd én is beleszerettem és lassan pár éve lakom már kint vele Angliába, mostmár a mennyasszonya vagyok.

És nemrég állt össze a fejemben a sztori..hihetetlen hogy amit kiskoromban a naivan megálmodtam az szép lassan bejött, és addig-addig alakult az életem hogy ezek mind valóra váltak.

Ez hihetetlen..

Mit gondoltok róla? Így akarta az élet, vagy pusztán a véletlen műve?