A tudósok miért nem hisznek abban hogy van valami a halál után?

A tudós NEH HISZ, HANEM TUD.

Amit tud, azt bizonyítható, ellenőrzött keretek közt reprodukálható.

(Hinni a templomban és s kocsmában kell.

A tempolmban Istenben, a kocsmában pedig: "Azt HISZEM, megiszom még egy felest!")

.

"Én viszont nem hiszem hanem Tudom hogy van a halál után valami."

"Valamiben" hinni nem hit!

Meghatározott, konkrét dologban hinni, az a HIT!

Ha "tudod", akkor bizonyítani is tudod.

Ha tudod bizonyítani, akkor ne hagyd, hogy tudatlanul haljak/haljunk meg, írjad le a bizonyítást!

"Mert nincs okuk hinni ilyesmiben, mivel semmi nem utal rá, hogy az élet vége után lenne valami másik élet."

Ez nem egészen van így, már tudományos szinten is elkezdődtek ezek a vizsgálatok, de nagyon nehéz ilyen módszertannal vizsgálni.

Kizárni mindenesetre nem lehet a fejlemények tükrében, és egy - valódi - tudóstól ostobaság is volna.

Hinni benne azonban nem tudományos álláspont, és egy tudósnak bár lehet személyes hite, általában az a hozzáállása az élet nagy kérdéseihez, hogy csak abban "hisz" (pontosabban foglal el álláspontot kétkedés nélkül), amelyre tudományos módszertannal már szolgáltattak bizonyítékokat.

Ennyi ostoba embert.

Az, hogy valaki tudós, nem azt jelenti, hogy nem hisz a halál utáni életben, hanem azt, hogy nem keveri össze a kettőt.

Rakás tudós van, aki hisz Istenben is, de nem állítja azt, hogy bizonyítani is tudja a létét.