Szerintetek miért történt velünk ennyi furcsaság? Mit gondoltok ezekről? Mik lehettek ezek?
Alapvetően nem nagyon hiszek a szellemekben, nem is nagyon töröm ilyesmiken a fejem, de a minap a gyerekkoromon agyaltam, és eszembe jutott a sok furcsaság. Megpróbálom ezeket érthetően leírni.
1. A dédnagyapám a halála előtti hónapokban, minden este egy fekete kalapos embert látott az udvarunkon, úgy mondta, hogy mire összeszedte volna magát, hogy kimenjen, addigra az az ember eltűnt. Egyik este szándékosan ébren maradt, kiült az udvarra, és várt, de nem történt semmi. Amikor nem várta, olyankor ugyanúgy folytatódtak az általa említett dolgok.
2. A dédnagyanyám is nagyon öreg volt már kiskoromban, nehezen mozgott, mindig csoszogva jött be a nyári konyhából a házba. A halála után anyám és a nagymamám ugyanúgy hallották a lépcsőn a csoszogó hangokat. Ekkor még egy papot is hívtak, aki elvileg megszentelte a házat.
3. Kb 4-5 éves lehettem, amikor a szobánk ajtajából kinéztem az előszobába, ahol az egyik rokonom volt, de én nem őt láttam, hanem egy teljesen fehér kopasz embert fekete ruhában, és vigyorgott rám. Annyira megijedtem, hogy órákig beszélni sem tudtam, csak remegtem. Nagyon ijesztő volt a tekintete.
4. Olyan is volt, hogy a házban játszottam, és valaki a fülembe suttogott, de nem is volt ott senki.
5. Sokszor láttam elalvás előtt, hogy amikor kikapcsoltuk a tv-t, a fekete képernyőn 2 fehér szem meredt rám.
Háziállatok sosem maradtak meg, minden, amit a házhoz vittünk elpusztult.
Amiket leírtam, minden igaz, nem tudom, hogy csak mi "képzeltük volna be", vagy mit gondoljak, de a családból mindenki tanúja volt ezeknek. Nem vagyok "elvont" vagy "fura" ember, azóta már felnőttem, máshol lakok, és nem is látom ezeket a fura dolgokat, de akkor ott kiskoromban, abban a házban sok ilyen dolog volt.
válasza: válasza:@Nememem
Micsoda?! Vagy hiszel benne, vagy sem?! Mintha érdekelné a valóságot, hogy mit hiszel!
A valóság megfigyelésekor az egyik legfontosabb dolog a megfigyelés milyensége. Érdekes módon, amíg a bíróságon az emberi tanúságot első (legmegbízhatóbb) helyen kezelik, a tudományban ez a legutolsó forrás. Az emberi emlékek, tapasztalatok az idő múlásával egyre inkább ki vannak téve az agy kiegészítő és eltusáló működésnek. A már meglévő elképzeléseinket támogató, alátámasztó részletek kiemelésben részesülnek, míg az azok megkérdőjelezését, megcáfolását támogatókat szinte mindig elfelejtjük (egész addig, amíg erre gondosan oda nem figyelünk).
Habár nem voltam ott, valószínűsítem viszont, hogy az emlékeid nagy része a fent említett mechanizmus áldozata (Pl. fekete képernyő, kopasz ember).
válasza:A kalapos úr is hasonló eset. Az évmilliók során azon egyedek részesültek evolúciós előnyben (értsd: több utódot tudtak nemezni, így a génjeiket is jobban el tudták terjeszteni a populációban), amelyeknek jó volt a mintázatfelismerő képességük. A legegyszerűbb példa: azok, akik észrevettek egy oroszlánra emlékeztető árnyékot, elfutottak és megúszták az oroszlán támadását, így a rossz mintázatfelismerőrendszerrel rendelkezők nem tudtak olyan nagy számban szaporodni, mint az ezzel rendelkezők, mert /ez esetben/ megették őket.
Ez a mint.fel.rendszer a kalapos úr esetében túlműködik az "alapelv" alapján, azaz: "inkább ne menj ki, mert lehet, hogy van kint egy kalapos ember, aki veszélyes lehet". (Előző példában: "inkább fuss el az árnyék elől, mert lehet, hogy valójában nem oroszlán, de olyan nagy az esélye, hogy megeszik, ha az, hogy jobban megéri elfutni")
A tv képernyő szinte ugyan ez. A ránk meredő szempár néhány kivételt leszámítva mindig veszélyt jelent. Hogy ne menjünk messzire, azok, akik felismerték az oroszlán szempárját a bokorban, időben el tudtak futni, és utódokat tudtak nemzeni a "szemfelismerő génnel", míg azok, akik nem ismerték fel, meghaltak. (nagy vonalakban)
Tehát evolúciós szempontból előnyösebb, ha megijedünk, elfutunk egy szempár elől MÉG AKKOR IS, ha nem az valójában, mert a halál esélye hatalmas, ha mégis valódiak. Azon gének nagyobb számban adódtak tovább az utódokra, amelyek ezt a túlműködést favorizálták.
válasza: válasza:Hiába sértődtél be Nememem, a tudományos választ adónak igaza van. A hallucinációk meg attól hallucinációk hogy nem igazak de te valódinak érzékeled, szóval kijelenteni hogy nem azok, több mint vicces.
Kérdező:
1) A kalapos ember véletlen pont akkor nem jött mikor dédnagymamád várt rá, ilyen van. :) De lehetett hallucináció is, idős korban előfordul.
2) dédnagymamád csoszogása: a megszokott és várt dolgokat hallucinálhatja az ember, én például néha azt hiszem hogy rezeg a fránya mobilom, pedig nem.
A tömeges hallucináció ismert jelenség, az emberek vészes könnyűséggel tudják egymásnak átadni az információt, akkor is, ha az teljesen légből kapott. Nem minden ember van tudatában hogy emlékeinket is mennyiben megszabja amit másoktól hallunk. Így megtörténhet, hogy egy egész csapat ember elhisz valamit vagy reagál valamire, ami a valóságban nem is létezik.
3-4) Az emberi agy 21 éves korig fejlődik, képzelt barát, szörny az ágy alatt, kopasz ember, suttogás vagy egyéb hallucinációk beleférnek a normális kategóriába.
5) Mint az előző plusz gyermeki képzelőerő, ha belegondolsz valószínűleg még találsz pár valószínűtlen vagy ma már megmosolyogtató gyermeki elképzelést az emlékeid között.
Háziállat pusztulása: millió dolog lehet, rosszul csináltátok, valami számukra mérgező volt a közelben, a szomszéd mérgezte őket, stb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!