Az emberek tudnak féldrágaköveket készíteni?

A drágakő már emberi kéz alapján formált.

De ha nincs természetes ásvány akkor az ember nem tud önmagától gyártani semmi drágakövet.

A gyémánt a szénből keletkezett. A nyers természetes gyémántból úgy lesz drágakő ha csiszolják.

Amúgy kisméretű gyémántot tud készíteni ember is.

Ipari gyémántnak hívják

Olyan mint az eredeti azért nem lesz soha egy mesterséges féldrága kő sem, mert a természetnek évezredek, évmilliója volt arra, hogy ezeket a szerkezeteket felépítse, az emberek pedig instant csinálják. Így nem is olyan tartós, stabil stb.

Továbbá sokszor meg sem éri őket "gyártani" mert olyan feltételek kellenek hozzájuk, hogy többe kerül fűteni a kemencét, megfizetni a szaktudást, mint amennyi a kövek értéke.

"Az emberek tudnak féldrágaköveket készíteni?"

Igen és nem. Először is, a féldrágakő nem geológiai kifejezés, a drágakő viszont az.

Valóban, ha ismerjük a kövek összetételét akkor nagy valószínűséggel elő is tudjuk állítani mai technológia mellett.

Pl, Korund(rubin, zafír ipari csiszolókhoz porszem nagyságúak, vagy zafír üveg készítéshez pl órák előlapjához, mert nehezen karcolódik).

"egy ásványboltban nézelődtem és kérdeztem az eladótól, hogy miért kék a magnezit..."

A korund drágakő különböző színekben lelhet fel természetes formájában is(rubin: piros, több vas tartalommal, vagy zafír: általában több titán tartalommal). A kvarc is ilyen, ha tökéletes a rács szerkezete és nincs egyéb vegyület benne, akkor hegyi kristály, ha van egyéb vegyület, akkor lehet citrin, vagy ametiszt. A magnezit nem tudom ilyen, vagy sem.

De, az ásványok különböző tulajdonságának javítására sok módszer van. Pl a rubin(korund) repedéseit gyakran ólomüveggel töltik fel, a zafírt hehytik, aminek hatására színe megváltozhat. Van olyan kristály aminek kristályszerkezetét(így akár színét is) röntgen sugárzással tudják megváltoztatni.

Az ilyen eljárások után a drágakövet már nem illik drágakőnek nevezni, de legalább is a végrehajtott eljárásokat fel kell tüntetni a terméken.

A csiszolás olyan eljárás ami után a drágakő még mindig drágakő.

A nagyobb kövek vásárlásánál figyelni kell, pl "jáde tál" általában úgy készül, hogy apróbb, töredék köveket ragasztanak össze és csiszolják meg. Ezeket nem igazán írják ki, nem átlátszó ásványoknál nem feltűnő.

Ellenben! Ahogy #2 is írta, a drágakó definíciója: 1. ritka ÉS 2. időtálló ÉS 3. természetes(földi eredetű vagy akár meteorit) ÉS 4. valamilyen értéket képvisel(szép, nehezen hozzáférhető, kihalt élőlény lenyomatát hozdozza, stb.)

Ha ember készít laborban követ az már nem nevezhető klasszikus és tudományos értelemben drágakőnek. Annak ellenére, hogy divatos, és jóval szebb darabokat lehet készíteni, és ezek is komoly értéket képviselnek, nagyon drágák tudnak lenni.

Ha az érdekel, hogy a milyen hatásuk van, akkor passz. A kristályszerkezet elméletileg ugyan az, szóval a "rezgésük" nem kellene, hogy különbözzön természetes testvérüktől.

Ellenben valamiért én azt érzem, hogy jobb a természetes kő, amit maximum megcsiszoltak, vagy még azt sem.